Tanulás és munkaidő-kedvezmény

Az új Munka Törvénykönyve jelentős változásokat vezetett be a tanulmányok folytatása alatt a munkavállalónak törvény alapján járó munkaidő-kedvezmények körében.

 

2014.10.12.

 

A szigorodó szabályok mögött feltehetően az a megfontolás áll, hogy a jelenlegi munkaerő-piaci viszonyok mellett a jogalkotó külön támogatása nélkül is megfelelő képzettségű munkavállalók állnak a munkáltató rendelkezésére.

 

Az új Munka Törvénykönyvében a tanulmányi munkaidő-kedvezmények gyakorlatilag megszűntek. A törvény az általános iskolai tanulmányok folytatása idejére rendeli el a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alóli kötelező mentesítést, amely esetre a munkavállalónak a törvény alapján távolléti díj jár, valamint bérpótlék is, ha a munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra lett volna jogosult. Egyéb tanulmányok esetén a munkavállaló a munkavégzés alól csak akkor mentesül, ha a munkáltatóval kötött megállapodás – tipikusan tanulmányi szerződés – alapján vesz részt képzésen, továbbképzésen, és a távollétről a felek megállapodtak. Ugyanez irányadó a tanulmányi célú távollét díjazására.

 

A tanulmányi szerződésben a munkáltató arra vállal kötelezettséget, hogy a tanulmányok alatt a munkavállaló számára támogatást nyújt. Az iskolarendszerű és nem iskolarendszerű képzés megkülönböztetése már nem szerepel a törvényben. A tanulmányi szerződés tehát bármilyen fajtájú, illetve bármilyen képzettség, végzettség megszerzésére irányulhat, legyen az iskolai rendszerű vagy azon kívüli képzés. Nem lehet azonban tanulmányi szerződést kötni, ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a munkavállalót, valamint a munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján járó kedvezmény biztosítására.

 

A munkáltató által nyújtott támogatás sokféle módon megvalósulhat. Ennek egyik lehetséges formája, hogy amennyiben az oktatás, vagy a vizsgázás munkaidőre esik, a munkáltató mentesíti a munkavállalót a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól. Ez esetben a távollét szabadságra jogosító időnek számít. A támogatás része lehet az is, ha a munkáltató ezen távollétek időtartamára a munkavállaló számára díjazást biztosít. Ennek mértéke megegyezhet a munkavállaló távolléti díjával, de lehet attól magasabb vagy akár alacsonyabb is. A tanulmányi szerződésben a felek arról is megállapodhatnak, hogy a munkáltató a vizsgára való felkészüléshez, a diplomamunka elkészítéséhez biztosít-e szabadidőt, és erre a távollétre megilleti-e díjazás a munkavállalót.

 

Tehát amíg a korábbi szabályok szerint a munkáltató jóval nagyobb körben volt köteles tanulmányi munkaidő-kedvezményt biztosítani, ez a kötelezettség a 2012. július 1-jétől hatályos szabályok alapján a munkáltatót csak az általános iskolai tanulmányok esetén kötelezi. Egyébként a felek a tanulmányi szerződésben állapodhatnak meg a tanulmányok idejére biztosított távollétről, illetve annak díjazásáról, vagy hiányáról.

 

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek