KJT és minden egyéb

KJT 1992. évi XXXIII. törvény

 

IV. fejezet                              KJT  1992. évi XXXIII. törvény

 

A munkaidő és pihenőidő

 

55. § A munka jellegétől függően végrehajtási rendelet meghatározhatja a teljes munkaidőből kötelezően a munkahelyen töltendő idő tartamát, továbbá az ezen időtartam alatti munkavégzés egyes sajátos szabályait.

 

(A törvény 55. §-ához)257/2000-es

 

7. § (1) A teljes napi munkaidőből hét órát kell a munkahelyen eltölteni a bölcsődében foglalkoztatott kisgyermeknevelőnek.

 

(2) A teljes napi munkaidőből hat órát kell a munkahelyen eltölteni

 

a) a gyógymasszőrnek, a konduktornak, a gyógytornásznak, a logopédusnak, a pszichológusnak, a gyógypedagógusnak és a fejlesztő pedagógusnak;

 

b) az ellátottak oktatását vagy foglalkoztatását nem órarend szerint végző foglalkoztatás-szervezőnek vagy munkavezetőnek [1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet 3. számú melléklet].

 

(3) Ha a munkáltató a munkahelyen történő munkavégzésére hosszabb időtartamot nem rendel el, a teljes napi munkaidőből legalább 6 órát kell a munkahelyen eltöltenie annak a közalkalmazottnak, akit teljes munkaidejében

 

a) hajléktalanok ellátását végző bentlakásos intézményben ápoló munkakörben,

 

b) pszichiátriai betegek otthonában ápoló munkakörben,

 

c) fogyatékos személyek ápoló-gondozó otthonában vagy rehabilitációs intézményében ápoló munkakörben,

 

d) nappali melegedőben szociális munkás, szociális segítő vagy fogyatékos személyek nappali intézményében szociális gondozó munkakörben,

 

e) bölcsődében a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, gondozását végző speciális csoportban kisgyermeknevelő munkakörben

 

foglalkoztatják.

 

(4) A nappali melegedőben foglalkoztatott utcai szociális munkásnak – ha a munkáltató a munkahelyen történő munkavégzésre hosszabb időtartamot nem rendel el – legalább két órát kell a munkahelyen eltöltenie.

 

7/A. § (1) A heti teljes munkaidőből 30 órát [a Gyvt. 15. § (12) bekezdése szerinti neveléssel, fejlesztéssel és vizsgálattal lekötött munkaidő] kell a munkahelyen, a gyermekkel, fiatal felnőttel foglalkozva, illetve más személy vizsgálatát végezve eltölteni

 

a) a gyermekotthonban, az utógondozó otthonban a nevelőnek, a pszichológusnak,

 

b) a javítóintézetben a nevelőnek, a pszichológusnak, az utógondozónak, a szakoktatónak,

 

c) a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást nyújtó intézményben a pszichológusnak és a gyógypedagógusnak.

 

(2) A heti teljes munkaidőből 24 órát [a Gyvt. 15. § (12) bekezdése szerinti neveléssel, fejlesztéssel és vizsgálattal lekötött munkaidő] kell a munkahelyen, a gyermekkel, fiatal felnőttel foglalkozva eltölteni a gyermekotthoni gyógypedagógusnak, fejlesztő pedagógusnak, a javítóintézeti gyógypedagógusnak.

 

(3) A heti teljes munkaidőből a Gyvt. 15. § (11) bekezdés szerinti kötött munkaidőnek a neveléssel, fejlesztéssel és vizsgálattal lekötött munkaidőn túl fennmaradó részében a pedagógus munkakörben foglalkoztatott személyre vonatkozóan a Gyvt. 15. § (11)–(12) bekezdése szerinti feladatokat és a helyettesítést a munkáltató munkaköri leírásban vagy írásbeli vezetői rendelkezésben határozza meg.

 

(4) A nevelőszülői hálózat nevelőszülői tanácsadójának, családgondozójának, utógondozójának, a gyermekotthon, utógondozói otthon családgondozójának, utógondozójának és a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást nyújtó intézményben a családgondozónak, utógondozónak a heti teljes munkaidejéből a munkáltató által a munkaköri leírásban meghatározott időtartamot kell a munkahelyén tartózkodnia.

 

55/A. § (1)

 

(2)

 

56. § A közalkalmazottat

 

a) az „A”, „B”, „C” és „D” fizetési osztályban évi húsz munkanap,

 

b) az ,,E'', ,,F'', ,,G'', ,,H'', ,,I'', ,,J'' fizetési osztályban és a 79/C. §-ban említett munkakör betöltése esetén évi huszonegy munkanap

 

alapszabadság illeti meg.

 

57. § (1) A közalkalmazottnak a fizetési fokozatával egyenlő számú munkanap pótszabadság jár. Az 1. fizetési fokozatban a közalkalmazottat e címen pótszabadság nem illeti meg.

 

(2) A magasabb vezető megbízású közalkalmazottat évi tíz munkanap, a vezető megbízásút évi öt munkanap pótszabadság illeti meg.

 

(3) A bölcsődékben, a csecsemőotthonokban, az óvodákban, továbbá az alsó-, közép- és felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban az oktató, nevelő munkát végző közalkalmazottakat évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb tizenöt munkanapot a munkáltató oktató, nevelő, illetőleg az oktatással, neveléssel összefüggő munkára igénybe vehet. Az oktatással és neveléssel kapcsolatos munkák körét végrehajtási rendelet állapítja meg.

 

[A törvény 57. §-ának (3) bekezdéséhez]257/2000-es

 

8. § Az oktatói, nevelői munkát végzők pótszabadságára jogosult

 

a) a bölcsődei és a 0–3 éves korú gyermekeket ellátó gyermekotthoni kisgyermeknevelői, bölcsődei intézményvezetői, vezetői és szaktanácsadói,

 

b) a konduktori,

 

c) a fogyatékos személyek otthonában, illetve rehabilitációs intézményében az ellátottak órarend szerinti, vagy egyéni oktatását, fejlesztését végző pedagógusi, foglalkoztatás-szervezői,

 

d) a gyermekvédelmi szakellátási intézmény intézményvezetője, intézményvezető-helyettese, a nevelőszülői hálózat vezetője, a gyermekvédelmi szakellátási intézmény önálló szakmai egységének vezetője, az integrált, illetve közös igazgatású intézmény önálló, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó szervezeti egységének vezetője,

 

e) a gyermekvédelmi szakellátási intézményekben, javítóintézetben a 2. számú melléklet V. pontjában meghatározott munkakörben,

 

f) bölcsődében a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, gondozását végző gyógypedagógus, pszichológus, pedagógus

 

munkát végző közalkalmazott.

 

(4)

 

(5) A föld alatt állandó jelleggel dolgozó, illetve az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát töltő munkavállalót évenként öt munkanap pótszabadság illeti meg. Ha a közalkalmazott ilyen munkahelyen legalább öt évet eltöltött, évenként tíz munkanap pótszabadságra jogosult.

 

(6) A jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között munkahelyen eltöltött napi munkaidőtől függetlenül az (5) bekezdésben meghatározott pótszabadság megilleti azt a közalkalmazottat is, akit rendszeresen kettős egészségkárosító kockázatnak kitett munkakörben foglalkoztatnak, feltéve, hogy az egyik kockázat nem ionizáló sugárzással függ össze.

 

57/A. §

 

57/B. § (1)

 

(2)

 

58. § (1) A pótszabadság a közalkalmazottat alapszabadságán felül – a (2)–(3) bekezdésben foglalt kivételekkel – egyszerre többféle jogcímen is megilleti.

 

(2) A fizetési fokozathoz kapcsolódó [57. § (1) bekezdés] és a munkakör [57. § (3) bekezdése] alapján járó pótszabadság közül a magasabb mértékű pótszabadság jár.

 

(3) A munkakör és a beosztás [57. § (2) bekezdése] alapján járó pótszabadság közül a magasabb mértékű pótszabadság jár.

 

58/A. § A közalkalmazottnak – kérelmére – a külszolgálat időtartamára fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni, ha a közalkalmazott házastársa külszolgálatot teljesít.

 

59. § (1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében

 

a) az Mt. munka- és pihenőidőről szóló rendelkezései (XI. fejezet) közül a 92. § (4) bekezdés, a 116–117. §, a 119. § (2) bekezdés, a 123. § (6) bekezdés és a 135. § (4)–(6) bekezdés nem alkalmazható;

 

b) jogszabály vagy kollektív szerződés – ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel – az Mt. 86. § (3) bekezdés a) pontjától a közalkalmazott javára eltérhet.

 

(2) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében

 

a) az Mt. 95. § (2) bekezdés c) pontjában és (3) bekezdés c) pontjában foglalt, a munkáltató 79. § (1) bekezdése szerinti azonnali hatályú felmondásán

 

aa) a munkáltató általi próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetést, valamint

 

ab) a 27. § (2) bekezdése szerinti – ide nem értve a közalkalmazott szakmai alkalmatlanságával vagy nem megfelelő munkavégzésével indokolt – azonnali hatályú megszüntetést,

 

b) az Mt. 95. § (2) bekezdés d) pontjában és (3) bekezdés d) pontjában foglalt, a munkáltató működésével összefüggő okkal indokolt felmondásán a 30. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjával indokolt felmentést,

 

c) az Mt. 95. § (4) bekezdés d) pontjában foglalt, a munkáltatónak a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, valamint e) pontjában foglalt, nem egészségi okkal összefüggő képességével indokolt felmondásán a 27. § (2) bekezdés és a 30. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, a közalkalmazott tartós szakmai alkalmatlanságával vagy nem megfelelő munkavégzésével indokolt azonnali hatályú megszüntetést vagy felmentést kell érteni.

 

(3) Az Mt. 95. § (4) bekezdését alkalmazni kell a 30. § (4) bekezdése szerinti felmentés esetén is.

 

(4) A munkáltató a felek naptári évre kötött írásbeli megállapodása alapján

 

a) az 57. § (1) bekezdés szerinti, a fizetési fokozat alapján, és

 

b) az 57. § (2) bekezdés szerinti, a magasabb vezetői vagy vezetői megbízás alapján

 

megállapított pótszabadságot az esedékesség évét követő év végéig adja ki.

 

V. fejezet

 

A közalkalmazottak
előmeneteli és illetményrendszere

 

60. § E törvény biztosítja a közalkalmazott számára a közalkalmazotti pályán való előmenetel lehetőségét.

 

61. § (1) A közalkalmazotti munkakörök az ellátásukhoz jogszabályban előírt iskolai végzettség, illetve állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság alapján fizetési osztályokba tagozódnak:

 

Besorolási előírások a kinevezések elkészítéséhez - 257/2000-es alapján

 

1. Egyetemi és főiskolai végzettséget igénylő munkakörökbe kell besorolni azt a munkakört, amelyben az intézmény alaptevékenységének megfelelő, felsőszintű képesítést igénylő szakmai feladatot kell ellátni.

 

Ezen belül

 

,,F'' fizetési osztályba kell sorolni: a főiskolai végzettség és szakképzettség feltételéhez kötött munkakört (szociális munkás, pedagógus, gyógypedagógus, gyógytornász, óvónő stb.),

 

,,F''-től ,,J''-ig terjedően: a megfelelő fizetési osztályba kell sorolni azt a munkakört, amely egyetemi vagy főiskolai végzettséggel is betölthető pl. a szociális munkás munkakör betölthető főiskolai, valamint egyetemi szintű szociális munkás végzettséggel egyaránt,

 

,,G'' fizetési osztályba: főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez és a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgát igazoló oklevélhez kötött munkakörök tartoznak pl. intézményvezetői munkakör esetén jogszabályban előírt szociális szakvizsgát tett vezetőt, szakvizsgát tett pedagógust stb.,

 

,,H'' fizetési osztályba: az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör pl. szociális munkás, pedagógus, pszichológus, jogász, gyógypedagógus stb.,

 

,,I'' fizetési osztályba: az egyetemi végzettséget igazoló oklevélhez és a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgát igazoló oklevélhez kötött munkakör pl. pedagógus, szociális munkás, pszichológus, intézményvezető stb.,

 

– ,,J'' fizetési osztályba: az egyetemi végzettséget igazoló oklevélhez és tudományos fokozathoz kötött munkakör tartozik pl. pedagógus, szociális munkás stb.

 

2. A felső-, közép- és alapfokú szakképesítést igénylő munkakörökbe kell besorolni azt a munkakört, amelyben az intézmény alaptevékenységének megfelelő, felső-, közép- és alapfokú szakmai képesítést igénylő feladatot kell ellátni.

 

,,A'' fizetési osztályba kell sorolni: a legfeljebb alapfokú iskolai végzettséghez kötött munkaköröket, valamint az alapfokú iskolai végzettséget nem igénylő szakképesítéshez kötött munkaköröket pl. falugondnok;

 

,,B'' fizetési osztályba kell sorolni: az alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakört, pl. 2/1975. (II. 1.) EüM rendelet szerinti képzésben szerzett általános ápoló és általános asszisztensi végzettséghez kötött munkakört;

 

,,C'' fizetési osztályba kell sorolni: az alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítésre épülő szakképesítéshez kötött munkakört, például:

 

az 1975 előtti – szakosított képzést is tartalmazó – képzés szerint szerzett általános betegápoló, csecsemő- és gyermekgondozói, pszichiátriai ápolói végzettséggel rendelkezőket,

 

– az 1975 utáni alapképesítésre épülő első fokú szakosító képzés keretében szerzett csecsemő- és gyermekgondozói, gyermek idegápolói és gondozói, öregek napközi otthoni és házi szociális gondozói, pszichiátriai ápolói és gondozói, szociális otthoni ápolói, szociális otthoni gondozói szakképesítést igénylő munkakört, továbbá

 

,,D'' fizetési osztályba kell sorolni: a középiskola utolsó évfolyamának elvégzését igénylő szakképesítésre épülő szakképesítéshez kötött munkaköröket, valamint a középiskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkaköröket pl. pedagógiai asszisztens, gyermek- és ifjúsági felügyelő stb.;

 

,,E'' fizetési osztályba kell sorolni: az egyetemi, főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítéshez kötött munkaköröket pl. szociális asszisztens, szociális gondozó és szervező, mentálhigiénés asszisztens, csecsemő- és kisgyermekgondozó, vezetési-szervezési ismeretet nyújtó képesítéssel rendelkezőket.

 

Megjegyzés:

 

Azon munkakörök esetén, amelyek főiskolai, egyetemi, illetve középfokú végzettséggel egyaránt betölthetők a szakképzettségi szintnek megfelelő közalkalmazotti besorolást kell alkalmazni.

 

Segédlet

 

Szakképesítés szintjei

 

Az OKJ-szám 1-2. számjegye:  

 

21: alapfokú részszakképesítés, 

 

Alapfokú szakképesítések

 

21. Befejezett iskolai végzettséget nem igénylő szakképesítések

 

Befejezett iskolai végzettséget nem igénylő szakképesítések azok az alapfokú iskolai végzettség nélkül is megszerezhető képesítések, amelyek kevés elméleti ismeretet, inkább gyakorlati készséget biztosítanak és szakképzettséget igénylő, elsősorban fizikai erőkifejtést kívánó meghatározott munkakörök, foglalkozások ellátására jogosítanak.

 

 

 

31: alsó középfokú részszakképesítés, 

 

32: alsó középfokú szakképesítés, 

 

33: alsó középfokú szakképesítés-ráépülés, 

 

34: középfokú szakképesítés, 

 

Középfokú szakképesítések

 

Alapfokú iskolai végzettséghez (alapműveltségi vizsgához) kötött szakképesítések azok a képesítések, amelyek megszerzésének feltétele legalább az általános iskola utolsó évfolyamának eredményes befejezése, illetve az alapműveltségi vizsga. Az e főcsoportba tartozó szakképesítések alapfokú iskolai végzettséget és szakképzettséget igénylő, elsősorban fizikai erőkifejtést kívánó meghatározott munkakörök, foglalkozások ellátására jogosítanak.

 

 

 

A főcsoport csoportjai:

 

31. Alapfokú iskolai végzettséghez kötött szakképesítések.

 

32. Alapfokú iskolai végzettséghez és szakmai előképzettséghez kötött szakképesítések.

 

33. Alapműveltségi vizsgához kötött szakképesítések.

 

34. Alapműveltségi vizsgához és szakmai előképzettséghez kötött szakképesítések.

 

A 32. és 34. csoportba azok a szakképesítések tartoznak, amelyek megszerzéséhez az alapfokú végzettség (alapműveltségi vizsga) mellett egy korábbi szakképesítés megléte is követelmény.

 

 

 

51: felső középfokú részszakképesítés, 

 

52: felső középfokú szakképesítés, 

 

53: felső középfokú szakképesítés-ráépülés, 

 

Középiskolai végzettséghez kötött szakképesítések azok a képesítések, amelyek megszerzésének feltétele az eredményes érettségi vizsga letétele, illetve a középiskolai végzettséget igénylő, leginkább elméletigényes, de fizikai erőkifejtést is kívánó munkakörök, foglalkozások, részben a szellemi tevékenységek ellátására jogosítanak.

 

 

 

A főcsoport csoportjai:

 

51. Középiskolai végzettséghez kötött szakképesítések, amelyek szakmunkás munkakör ellátására jogosítanak.

 

52. Középiskolai végzettséghez kötött szakképesítések, amelyek inkább szellemi tevékenység ellátására jogosítanak.

 

53. Középiskolai végzettséghez és meghatározott szakmai előképzettséghez kötött szakképesítések.

 

 

 

54: emeltszintű szakképesítés, 

 

55: emeltszintű szakképesítés-ráépülés, 

 

Felsőfokú szakképesítések

 

54. Középiskolai végzettséghez vagy középiskolai végzettséghez és meghatározott szakmai előképzettséghez kötött (a felsőoktatás körén kívül eső) felsőfokú szakképesítések.

 

55. Középiskolai végzettséghez kötött akkreditált felsőfokú szakmai képesítések.

 

 

 

62-71: felsőfokú végzettséghez kötött szakképesítés

 

Külön főcsoportba tartoznak azok a szakképesítések, amelyek megszerzésének előfeltétele a felsőfokú iskolai (egyetemi, főiskolai) végzettség és magas szintű elméleti ismereteket kívánó szellemi tevékenység végzésére jogosítanak.

 

 

 

A főcsoport csoportjai:

 

62-71. Felsőfokú iskolai (egyetemi, főiskolai) végzettséghez kötött, a felsőoktatás körén kívül eső felsőfokú szakképesítések

 

 

 

 (2) Az (1) bekezdésben említett iskolai végzettséget, illetve szakképesítést, szakképzettséget a köznevelési, a szakképzési és a felsőoktatási törvényekben használt fogalmakkal azonosan kell értelmezni. Ennek során a részszakképesítés és a szakképesítés-elágazás is szakképesítésnek, a szakképesítés-ráépülés pedig szakképesítésre épülő szakképesítésnek tekintendő.

 

(3) Az Országos Képzési Jegyzék szerinti emelt szintű szakképesítést az (1) bekezdés, valamint a 66. § (2) bekezdésének alkalmazásakor felsőfokú szakképesítésnek, a középszintű szakképesítést középfokú szakképesítésnek kell tekinteni.

 

(3a) Azon szakképesítés esetében, ahol a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye a szakképzésben való részvétel feltételeként az iskolai végzettség megléte helyett a bemeneti kompetenciák meglétét is elfogadja, a szakképesítéssel rendelkező személyt a besorolás szempontjából minden esetben úgy kell tekinteni, mintha rendelkezne az előírt iskolai végzettséggel is.

 

(4) Végrehajtási rendelet rendelkezhet az (1) és (3) bekezdésben foglaltak alól indokolt esetben lehetséges felmentésről. A felmentéssel egyidejűleg elő kell írni a szükséges iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség legfeljebb öt éven belüli megszerzését. Nem számítható be az ötéves határidőbe mindazon időtartam, amelyet a gyakornoki időnél figyelmen kívül kell hagyni. A felmentés időtartamának eredménytelen eltelte esetén a közalkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik.

 

[A törvény 61. §-ának (4) bekezdéséhez]  257/2000-es

 

10. § (1) A

 

a) gyermekotthonban a gyermekvédelmi asszisztens, a gyermekfelügyelő és a kisgyermeknevelő munkakörre,

 

b) javítóintézetben a gyermekfelügyelő munkakörre,

 

c) bölcsődében a kisgyermeknevelő munkakörre,

 

d) gyermekek átmeneti otthonában a gyermekfelügyelő munkakörre

 

meghatározott képesítési előírás alól a felmentés abban az esetben adható meg, ha a közalkalmazott a képesítés megszerzése érdekében már oktatásban vesz részt, vagy az adott munkakörre nem áll rendelkezésre olyan – a képesítési előírásoknak megfelelő képesítésű – személy, aki az adott munkakörre kinevezhető lenne és a közalkalmazott vállalja a képesítés megszerzését.

 

(2) A képesítési előírás alól a felmentést a munkáltatói jogkör gyakorlója határozott időre, legfeljebb három évre adhatja meg.

 

1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet

 

113. § (1) Szakképzettnek kell tekinteni azon személyt – függetlenül attól, hogy 2010. december 31-én szociális intézménynél, szolgáltatónál van-e foglalkoztatva –, aki

 

a) a 2010. december 31-én hatályos 3. számú melléklet szerinti felsőfokú végzettséggel rendelkezik, vagy

 

b) a 2010. december 31-én hatályos 3. számú melléklet szerinti és az Országos Képzési Jegyzékről szóló 7/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben, az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendeletben vagy az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendeletben meghatározott képesítéssel rendelkezik.

 

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek kivételével a 2010. december 31-én szociális intézménynél, szolgáltatónál a 2010. december 31-én hatályos 2. számú melléklet szerinti szakmai létszámnormák keretében foglalkoztatott személyt jogviszonya fennállásáig szakképzettnek kell tekinteni, ha a 2010. december 31-én hatályos 3. számú melléklet alapján szakképzettnek minősül.

 

(3) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti személy 2010. december 31-ét követően szociális intézménynél, szolgáltatónál szakmai létszámnormába tartozó új jogviszonyt létesít, az új jogviszonya tekintetében is szakképzettnek kell tekinteni azzal, hogy az új jogviszony létrejöttétől számított 10 éven belül köteles a 3. számú mellékletnek a tanulmányok megkezdésekor hatályos előírásai szerinti képesítést megszerezni. E kötelezettség alól mentesül az a személy, akinek az új jogviszony létrejöttekor legfeljebb tíz év van hátra a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig.

 

114. § (1)

 

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója a 3. számú melléklet szerinti képesítési előírások alól felmentést adhat annak az intézménnyel közalkalmazotti vagy munkaviszonyban lévő személynek, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt e rendelet hatálybalépésétől számított tíz éven belül éri el.

 

(3) Az e rendelet hatálybalépésekor már működő intézményekkel közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló személyt közalkalmazotti jogviszonyának, illetve munkaviszonyának fennállásáig szakképzettnek kell tekinteni akkor is, ha a 3. számú mellékletben meghatározott szakirányú szakképzettséggel nem rendelkezik, de szakképzettsége megfelel

 

a) az e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályban lévő rendeletben előírt képesítési előírásoknak, vagy

 

b) az e rendelet 3. számú mellékletében szakirányú szakképzettség hiányában előírt képesítési előírásoknak

 

és a rendelet hatálybalépésekor a vezető beosztást vagy a képesítéshez kötött munkakört betölti.

 

(4)

 

(5) 2002. december 31-ét követően csak az a személy kaphat megbízást, illetve nyerhet kinevezést a 3. számú melléklet szerinti vezetői beosztásba vagy munkakörbe, aki szakirányú szakképzettséggel rendelkezik.

 

115. § A 2–3. számú melléklet szerinti, egyes szociális tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 78/2011. (XII. 30.) NEFMI rendelettel meghatározott létszám- és képesítési előírásoknak 2012. március 15-éig kell megfelelni.

 

62. §  A fizetési osztályok fizetési fokozatokra tagozódnak. Az egyes fizetési osztályok tizennégy fizetési fokozatot tartalmaznak.

 

63. § (1) A közalkalmazott fizetési osztályát (besorolását) – a 61. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – az ellátandó munkakör betöltésére előírt annak a legmagasabb iskolai végzettségnek, illetve szakképesítésnek, szakképzettségnek, doktori címnek, tudományos fokozatnak alapján kell meghatározni, amellyel a közalkalmazott rendelkezik.

 

64. § (1) A közalkalmazott fizetési fokozatát közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján kell megállapítani.

 

(2) A fizetési fokozat megállapításánál a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számítására a 87/A. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

 

87/A. § (1) E törvény alkalmazásakor közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni

 

a) az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt,

 

b) a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, kormányzati szolgálati, illetve közszolgálati jogviszonyban töltött időt,

 

c) a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, valamint 2010. július 6. és 2012. február 29. között a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, kormánytisztviselői jogviszonyban töltött időt,

 

d) a szolgálati jogviszony időtartamát, továbbá

 

e) a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban, valamint

 

f) a hivatásos nevelő szülői jogviszonyban,

 

g) az e törvény, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban,

 

h) az állami vezetői szolgálati jogviszonyban

 

töltött időt.

 

(2) Ha jogszabály, kormányhatározat vagy a bíróság jogerős ítélete alapján megállapítható, hogy a munkaviszony megszüntetésére a közalkalmazott politikai vagy vallási meggyőződése, továbbá munkavállalói érdekképviseleti szervezethez való tartozása, illetve ezzel összefüggő tevékenysége miatt került sor, a munkaviszony megszüntetésétől 1990. május 2-áig a munkaviszonyban nem töltött időtartamot az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időbe be kell számítani.

 

(3) A közalkalmazott fizetési fokozatának megállapításánál az (1)–(2) bekezdésen túlmenően figyelembe kell venni

 

a) a munkaviszonynak azt az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett,

 

b) az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszony teljes időtartamát, továbbá

 

c) a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatban, illetve a polgári szolgálatban, valamint

 

d) az (1) bekezdés f) pontja alá nem tartozó foglalkoztatónál ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban

 

eltöltött időt.

 

(4) A (3) bekezdéstől eltérően a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számításakor figyelmen kívül kell hagyni a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak, illetve a polgári szolgálatnak azt a tartamát, amely e § rendelkezése szerint egyébként közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősül.

 

(5) Ha a közalkalmazotti jogviszony megállapításakor azonos időtartamra több jogviszony vehető figyelembe, közülük erre az időre csak egy jogviszony számítható be.

 

90. § (1) Gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben, valamint szociális szolgáltatónál és szociális intézményben történő foglalkoztatás esetén a Kjt. 23. §-ának (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően az a közalkalmazott,

 

a) aki 2008. december 31-én magasabb vezetői megbízással rendelkezett, 2016. december 31-éig,

 

b) akit 2009. január 1-jét követően bíztak vagy bíznak meg magasabb vezetői feladatok ellátásával, 2013. december 31-éig

 

felsőfokú szakképesítéssel is elláthat magasabb vezetői feladatokat.

 

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a vezetői megbízás mellett ellátandó munkakört külön jogszabály alapján csak felsőfokú végzettséggel lehet betölteni.

 

(3) A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a fizetési fokozat megállapításánál a várakozási időnek a 65. § (3)—(5) bekezdése alapján megelőzőleg történt csökkentését is figyelembe lehet venni.

 

65. § (1) A közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján háromévenként eggyel magasabb fizetési fokozatba lép. A közalkalmazottat a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési fokozatba besorolni. A magasabb fizetési fokozat elérésével a hároméves várakozási idő újra kezdődik.

 

(2) A fizetési fokozatok közötti várakozási időbe nem számítható be mindazon időtartam, amelyet a 37. § (4) bekezdésének harmadik mondata alapján a végkielégítésre való jogosultság tekintetében figyelmen kívül kell hagyni.

 

(3) A közalkalmazott várakozási ideje tartósan magas színvonalú munkavégzése esetén csökkenthető. A tartósan magas színvonalú munkavégzés megállapításához kiválóan alkalmas vagy alkalmas eredményű minősítés szükséges. A várakozási időt csökkenteni kell, ha a közalkalmazott miniszteri vagy állami kitüntetésben részesült.

 

(4) A várakozási idő csökkentésének mértéke fizetési fokozatonként nem haladhatja meg az egy évet.

 

(5) A várakozási idő csökkentése esetén az annak megfelelő időpontban a közalkalmazott eggyel magasabb fizetési fokozatba lép.

 

66. § (1) A fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, valamint a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó – az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő – legkisebb szorzószámokat az éves költségvetési törvény állapítja meg.

 

(2) Amennyiben a közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség mellett a kinevezésében feltüntetett további szakképesítésre, szakképzettségre vagy azzal jogszabályban egyenértékűnek elismert képesítésre is szükség van, és azzal a közalkalmazott rendelkezik, az (1) bekezdés szerint járó garantált illetménye

 

a) egy további szakképesítés esetén legalább 5%-kal,

 

b) kettő vagy több további szakképesítés esetén legalább 8%-kal növekszik.

 

Az illetménynövekedés feltétele, hogy a közalkalmazott a további szakképesítését munkaidejének legalább 10%-ában hasznosítja.

 

(3) A (2) bekezdés szerinti illetménynövekedés mértéke a „H”, „I” vagy „J” fizetési osztályba besorolt közalkalmazott által megszerzett

 

a) egy további szakképesítés esetén legalább 7%,

 

b) kettő vagy több további szakképesítés esetén legalább 10%.

 

(4) Azokban az esetekben, ahol a további szakképesítés hasznosításának mértéke előre nem határozható meg, az illetménynövekedés feltételeit végrehajtási rendelet állapítja meg. Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a közoktatási ágazatban a további szakképesítés hasznosításának a kötelező óraszámra eső mértékét meghatározza.

 

(5) További szakképesítésként a közalkalmazott besorolásánál alapul vettel azonos képzettségi szinten szerzett szakképesítést, szakképzettséget lehet figyelembe venni.

 

(6) A (5) bekezdés alkalmazása során a képzettségi szintek a következők:

 

a) alsó képzettségi szint az „A” fizetési osztályban meghatározott iskolai végzettség, illetve szakképesítés;

 

b) közép képzettségi szint a „B”, „C” és „D” fizetési osztályokban meghatározott iskolai végzettség, illetve szakképesítés;

 

c) felső képzettségi szint a „E”, „F”, „G”, „H”, „I” és „J” fizetési osztályokban meghatározott iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség.

 

(7) Az (1)–(5) bekezdésben, a 66A. § (1) bekezdésben, illetve a 79/E. §-ban foglaltak alkalmazásával meghatározott illetménynél (garantált illetmény) magasabb összegű illetmény akkor állapítható meg, ha a közalkalmazott kiválóan alkalmas vagy alkalmas minősítést kapott.

 

(8) A (7) bekezdéstől eltérően, a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a garantált illetménynél magasabb összegű illetmény megállapítható, azzal, hogy – az egy évet meg nem haladó időtartamú határozott idejű közalkalmazotti jogviszony kivételével – egy év elteltével a közalkalmazottat minősíteni kell. Ha ekkor a közalkalmazott alkalmatlan vagy kevéssé alkalmas minősítést kapott, illetményét – e törvény erejénél fogva a besorolása szerinti – garantált mértékre kell csökkenteni.

 

(9) A közalkalmazottat garantált illetményként legalább

 

a) a kötelező legkisebb munkabérnek,

 

b) középfokú vagy magasabb iskolai végzettséget, illetve középfokú vagy magasabb szakképzettséget igénylő munkakör betöltése esetén a garantált bérminimumnak

 

megfelelő összeg illeti meg.

 

(10) A garantált illetmény összegét a kerekítés általános szabályai szerint száz forintra kerekítve kell megállapítani.

 

(11) A (2)–(4) bekezdésben említett illetményrész azon időszak alatt illeti meg a közalkalmazottat, amely alatt a további szakképesítést alkalmazza. Ez az időszak azonban egy hónapnál rövidebb nem lehet.

 

66/A. §

 

67. § (1) A közalkalmazott a fizetési fokozata alapján járó illetményén felül illetménykiegészítésben részesülhet.

 

(2) A kollektív szerződés, ennek rendelkezése hiányában a munkáltató határozza meg, hogy a munkáltató a gazdálkodás eredményének mely hányadát és milyen feltételek szerint fordítja illetménykiegészítésre.

 

(3) A munkáltató, ha az elért teljesítménytől függően térítésben részesül, annak meghatározott hányadát illetménykiegészítésre fordíthatja jogszabályban, vagy ennek hiányában kollektív szerződésben foglaltak szerint. Ebben az esetben a közalkalmazottal külön megállapodásban kell meghatározni a részére járó illetménykiegészítés feltételeit és mértékét.

 

68. §

 

69. § Az e törvényben megállapított feltételek mellett a közalkalmazott a 70–75. § szerinti illetménypótlékra jogosult. A 70–75. § szerinti illetménypótlék számításának alapját (a továbbiakban: pótlékalap) a mindenkori éves költségvetési törvény állapítja meg.

 

70. § (1) A megbízott vezetőt vezetői pótlék illeti meg.

 

(2) A pótlék mértéke

 

a) magasabb vezető megbízással rendelkező közalkalmazott esetén a pótlékalap száz–ötszáz százaléka,

 

b) vezető megbízással rendelkező közalkalmazott esetén a pótlékalap száz–kétszázötven százaléka.

 

(3) A pótlék mértékét a (2) bekezdésben foglalt keretek között végrehajtási rendelet állapítja meg.

 

[A törvény 70. §-ának (3) bekezdéséhez]257/2000-es

 

14. § A magasabb vezető, illetve vezető megbízással rendelkező közalkalmazott vezetői pótléka nem lehet kevesebb a 4. számú mellékletben meghatározott összegnél.

 

4. számú melléklet a 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelethez

 

A magasabb vezető, illetve vezető megbízással rendelkező közalkalmazott vezetői pótléka

 

I.    Magasabb vezető megbízással rendelkező közalkalmazott vezetői pótléka

 

 

 

Beosztás megnevezése

Vezetői pótlék mértéke
(a pótlékalap
%-ában)

 

1.

A helyi önkormányzatok, Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által fenntartott intézmény intézményvezetője

 

 

 

a)

bentlakásos szociális intézmény intézményvezetője (ide nem értve a lakóotthon intézményvezetőjét)

250%

 

 

b)

szakellátást nyújtó gyermekvédelmi intézmény intézményvezetője

250%

 

 

c)

szociális és gyermekjóléti alapellátást együttesen végző intézmény vezetője

250%

 

 

d)

szociális vagy gyermekjóléti alapellátást nyújtó intézmény intézményvezetője

200%

 

 

e)

lakóotthon intézményvezetője

200%

 

2.

A helyi önkormányzatok, Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által fenntartott szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény intézményvezetőjének helyettese

100%

 

71. § (1) A főtanácsost, a főmunkatársat, a tanácsost, valamint a munkatársat címpótlék illeti meg.

 

(2) A pótlék mértéke

 

a) munkatársi cím esetén a pótlékalap huszonöt százaléka,

 

b) tanácsosi cím esetén a pótlékalap ötven százaléka,

 

c) főmunkatársi cím esetén a pótlékalap hetvenöt százaléka,

 

d) főtanácsosi cím esetén a pótlékalap száz százaléka.

 

(3) Végrehajtási rendelet által alapított cím esetén a pótlék mértéke nem haladhatja meg a pótlékalap száz százalékát.

 

(4) Amennyiben a közalkalmazott vezetői és címpótlékra is jogosult, részére a vezetői pótlék jár.

 

72. § (1) A közalkalmazott illetménypótlékra jogosult, ha

 

a) foglalkoztatására munkaideje legalább felében jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között kerül sor, vagy

 

b) a védelem csak egyéni védőeszköz olyan állandó vagy tartós használatával valósítható meg, amely a közalkalmazott számára fokozott megterhelést jelent.

 

(2) A pótlékra jogosító munkaköröket a munkáltató állapítja meg.

 

(3) A pótlék mértéke a pótlékalap 100%-a.

 

73. §

 

74. § (1) Idegennnyelv-tudási pótlékra jogosult a közalkalmazott, ha olyan munkakört tölt be, amelyben a magyar nyelv mellett meghatározott idegen nyelv rendszeres használata indokolt.

 

(2) A munkáltatónál az idegennyelv-tudási pótlékra jogosító idegen nyelveket és munkaköröket a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg.

 

(3) A pótlék megállapításának további feltétele, hogy a meghatározott idegen nyelvből a közalkalmazott állami nyelvvizsga eredményes letételét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű igazolással rendelkezzék.

 

(4) Nem fizethető idegennyelv-tudási pótlék a nyelvtanári, tolmácsi, valamint a fordítói (revizor-fordítói) munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához szükséges idegen nyelv használata alapján.

 

(5) A pótlék mértéke

 

a) középfokú nyelvvizsga esetén a pótlékalap ötven százaléka,

 

b) felsőfokú nyelvvizsga esetén a pótlékalap száz százaléka.

 

75. § (1) Végrehajtási rendelet a 69–74. § rendelkezéseiben foglaltakon túl ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel további illetménypótlékot állapíthat meg, ha ezt a munkakörbe tartozó, valamely, az általánostól eltérő munkafeltétel indokolja.

 

[A törvény 75. §-ának (1) bekezdéséhez]257/2000-es

 

15. § A közalkalmazottat munkahelyi pótlék illeti meg a (2) bekezdésben meghatározottak szerint.

 

(2) A pótlék mértéke a pótlékalap 120%-a

 

a) az időseket, a pszichiátriai betegeket, a szenvedélybetegeket, a fogyatékos személyeket, a hajléktalan személyeket ellátó bentlakásos intézményekben foglalkoztatott orvos, ápoló, osztályvezető ápoló, intézményvezető ápoló, gondozó,

 

b) a hajléktalan személyek nappali melegedőjében foglalkoztatott szociális munkás,

 

c) a bentlakásos szociális intézmények mosodáiban a szennyes ruhák átvételével foglalkozó közalkalmazott,

 

d) a bentlakásos szociális intézményekben

 

da) a diétás nővér, a mozgásterapeuta, a foglalkoztatás szervező, a szociális, mentálhigiénés munkatárs, a szociális és mentálhigiénés csoportvezető, a pedagógus, a fejlesztő pedagógus, a vezető pedagógus, a munkavezető és lakóotthon esetében a szociális segítő munkakörökben foglalkoztatott személyek,

 

db) az ellátottak gondozását közvetlenül végző gépkocsivezető és szociális ügyintéző

 

esetében.

 

(3) Az alaptevékenységen túl ellátott feladatok elvégzéséért a pótlékalap 200%-ával megegyező módszertani pótlék illeti meg a külön jogszabály szerint kijelölt módszertani feladatokat ellátó

 

a) szociális intézmény intézményvezetőjét, illetve konzorcium esetén a gesztor intézmény és a konzorciumi tag intézmény intézményvezetőjét,

 

b) gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény intézményvezetőjét, valamint módszertani feladatokat ellátó osztályvezetőjét.

 

 (6) A bölcsődében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 42. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, gondozását végző csoportban a kisgyermeknevelőt és a gyógypedagógust gyógypedagógiai pótlék illeti meg, a pótlék mértéke legalább a pótlékalap 25%-a.

 

 (9) A (2)–(6f) bekezdésben felsorolt pótlékok egymás mellett nem folyósíthatók.

 

15/A. § (1) A közalkalmazottat – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a besorolása alapján ágazati pótlék illeti meg, melynek mértékét az 5. számú melléklet tartalmazza.

 

(2) Nem illeti meg az ágazati pótlék a 2. számú melléklet V. pontja szerinti pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat.

 

(3) Az ágazati pótlékot nem kell figyelembe venni az adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló, a közalkalmazottat megillető, kormányrendeletben meghatározott kompenzációra való jogosultság és a kompenzáció összegének számítása tekintetében.

 

 18. § (1) A 15/A. § szerinti ágazati pótlékot első alkalommal 2014. március hónapban kell kifizetni, 2014. január hónapra visszamenőleg.

 

(2) Ha a közalkalmazotti jogviszony 2014. január 1-jét követően, de 2014. március 1-jét megelőzően létesül, vagy 2013. december 31-ét követően, de 2014. március 1-jét megelőzően megszűnik, akkor az (1) bekezdés szerinti kifizetés időarányosan történik.

 

 (2) A kollektív szerződés a jogszabályban megállapított mértéknél magasabb pótlékot is megállapíthat.

 

(3) A (2) bekezdéstől eltérően, ha jogszabály az illetménypótlék mértékének alsó és felső határát egyaránt meghatározza, e felső határnál magasabb mértékű illetménypótlékot a kollektív szerződés sem állapíthat meg.

 

76. §

 

77. § (1) A közalkalmazottat a munkáltató meghatározott munkateljesítmény eléréséért, illetve átmeneti többletfeladatok – ide nem értve az átirányítást – teljesítéséért a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül egyszeri vagy meghatározott időre szóló, havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítésben részesítheti.

 

(2) A keresetkiegészítés feltételeit a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg.

 

(3) A kiemelkedő, illetőleg tartósan jó munkát végző közalkalmazottat a munkáltató jutalomban részesítheti. Naptári évenként a jutalom összege nem haladhatja meg a kifizetés esedékessége időpontjában a közalkalmazott kinevezés szerinti havi illetménye tizenkétszeresének harminc százalékát.

 

77/A. §

 

77/B. §

 

77/C. §

 

78. § (1) A huszonöt, harminc-, illetve negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár.

 

(2) A jubileumi jutalom:

 

a) huszonöt év közalkalmazotti jogviszony esetén kéthavi,

 

b) harminc év közalkalmazotti jogviszony esetén háromhavi,

 

c) negyven év közalkalmazotti jogviszony esetén öthavi illetményének megfelelő összeg.

 

(3) Ha a közalkalmazott jogviszonya a 30. § (1) bekezdés d) pontja alapján szűnik meg, részére a megszűnés évében esedékessé váló jubileumi jutalmat az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni.

 

(4) Ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya – a 25. § (2) bekezdés b) pont 1. alpontja szerinti áthelyezés vagy g) pont ga) alpontja szerinti rendkívüli felmentés kivételével – megszűnik és legkésőbb a megszűnés időpontjában nyugdíjasnak minősül [Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont] vagy felmentésére a 30. § (4) bekezdése alapján kerül sor, továbbá legalább harmincöt évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a negyvenéves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat részére a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni.

 

(5) A (4) bekezdésben szereplő rendelkezést a közalkalmazott örököse tekintetében megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a közalkalmazott jogviszonya elhalálozása miatt szűnik meg.

 

78/A. § (1) Az állam készfizető kezességet vállal a közalkalmazott által a lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt állami kamattámogatású kölcsön összegének a hitel fedezetéül szolgáló, hitelcél szerinti lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének 60%-át meghaladó részére, legfeljebb e hitelbiztosítéki érték 100%-áig.

 

(2) Az állam készfizető kezességet az (1) bekezdésben foglaltakon túl annál a közalkalmazottnál vállalhat, aki:

 

a) határozatlan időre létesített közalkalmazotti jogviszonyt;

 

b) legalább hároméves közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik;

 

c) felmentési vagy lemondási idejét nem tölti;

 

d)

 

e) nem áll – a magánindítvány vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárás kivételével – büntetőeljárás hatálya alatt, és

 

f) az (1) bekezdés szerinti kezességvállalással biztosított hitelrészt a hitelintézetnek kiegyenlítette, illetve a vele közös háztartásban élő házas vagy élettárs – az igénylés időpontjában – állami kezességvállalással biztosított lakáscélú hitel törlesztésére nem kötelezett;

 

g) a kölcsönt nyújtó hitelintézet belső szabályai szerint – saját, illetve adóstársa jövedelmi helyzetét is figyelembe véve – a kölcsön teljes összegére vonatkozóan hitelképesnek bizonyul.

 

(3) A (2) bekezdés a)–c) pontjaiban foglalt feltételek teljesülését, valamint a kezességvállalás alapjául szolgáló közalkalmazotti jogviszony fennállását a munkáltatói jogkör gyakorlója igazolja.

 

(4) A (2) bekezdés e) pontjában foglalt feltétel teljesülését a közalkalmazott hatósági bizonyítvánnyal igazolja, a (2) bekezdés f) pontjában foglalt feltétel teljesüléséről a közalkalmazott a kölcsönt nyújtó hitelintézetnek nyilatkozik.

 

(5) A közalkalmazott a munkáltatói jogkör gyakorlójának köteles bejelenteni a hitelszerződés megkötését követő öt munkanapon belül

 

a) a hitelszerződést kötő pénzintézet nevét, címét;

 

b) az állami kezességvállalással biztosított hitel nagyságát;

 

c) a hitel lejártának időpontját.

 

A fenti adatokban bekövetkezett változásokról a közalkalmazott haladéktalanul köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját.

 

(6) Amennyiben a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya a 25. § (2) bekezdésének a), c) vagy g) pontja, illetve (3) bekezdése alapján szűnik meg, a még fennálló állami kezesség után a központi költségvetés javára – a hitelintézet útján – egyszeri kezességvállalási díjat kell fizetnie. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének 2%-a.

 

(7) A munkáltatói jogkör gyakorlója a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyának (6) bekezdés szerinti megszűnése esetén erről 8 napon belül értesíti a közalkalmazott által az (5) bekezdés alapján bejelentett hitelintézetet.

 

(8) A hitelintézet megállapítja, és 8 napon belül írásban közli a közalkalmazottal a (6) bekezdés szerint megfizetendő kezességvállalási díj összegét, melyet a közalkalmazott a hitelintézeti értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül a folyósító hitelintézet részére megfizet.

 

(9) Ha a közalkalmazott a (6) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet erről, valamint a közalkalmazott adatairól 8 napon belül értesíti az állami adóhatóságot.

 

(10) A hitelintézet a negyedévet követő hónap 15. napjáig tájékoztatja a kincstárt a közalkalmazottnak nyújtott kölcsönök állami kezességvállalással érintett részének negyedév végén fennálló állományáról, valamint e kölcsönök számáról. Az adatgyűjtés és adatszolgáltatás egyedi azonosításra alkalmatlan módon történhet.

 

(11) Amennyiben az állam a készfizető kezességvállalás alapján a közalkalmazott helyett a kezességvállalással biztosított – a hitelintézetnek meg nem térülő – összeget kifizette, illetve a (6) bekezdés szerinti egyszeri kezességvállalási díj megfizetését a közalkalmazott elmulasztotta, akkor a közalkalmazott ezen tartozásai a Magyar Állammal szembeni köztartozásnak minősülnek, amelyet az állami adóhatóság adók módjára hajt be.

 

(12)

 

78/B. §

 

79. § (1) Végrehajtási rendelet előírhatja a munka jellegére tekintettel biztosítandó formaruha-juttatást.

 

(2) A munka- és formaruha juttatásra jogosító munkaköröket, az egyes ruhafajtákat, a juttatási időket, valamint a juttatás egyéb feltételeit a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg.

 

(3) A juttatási idő eltelte után a munka-, illetve formaruha a közalkalmazott tulajdonába megy át. Ha a közalkalmazotti jogviszony a juttatási idő letelte előtt megszűnik, a kollektív szerződés rendelkezései irányadóak a visszaszolgáltatás vagy a közalkalmazott részéről történő megváltás tekintetében.

 

79/A. § (1) A közalkalmazottat az e törvény 60—79. §-a alapján megillető illetmény kifizetése a közalkalmazott által meghatározott fizetési számlára történő átutalással, fizetési számla hiányában pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján történik.

 

(2) A fizetési számlához kapcsolódóan a közalkalmazott részére legfeljebb havonta a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű bankszámla-hozzájárulás adható.

 

(3) A munkáltató viseli az illetmény fizetési számlára történő átutalásának vagy készpénzben történő kifizetésének a költségét.

 

79/B. § A felsőoktatási intézményben – e törvény 2. számú mellékletében meghatározott – oktatói, valamint a központi költségvetési szervnél (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményt is) tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszerére e törvény 61., 63., 66., 71., 74. és 75. §-ában foglaltak nem alkalmazhatók. A 62., 64. és 65. §-ban foglaltak csak e törvény 57. § (1) bekezdése tekintetében alkalmazhatók.

 

79/C. § (1) A felsőoktatási intézményben az oktatói, kutatói, tanári és más munkakörben történő foglalkoztatás egyes kérdéseit (határozott időre történő foglalkoztatás, a pályázati eljárás kérdései, várakozási idő csökkentése, további szakképesítés figyelembevétele, illletménykiegészítés, vezetői pótlékok, illetménypótlékok) a Kormány határozza meg.

 

(2) Tudományos kutatói munkakörként – a felsőoktatási intézmények kivételével – kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó, tudományos főmunkatárs, tudományos munkatárs, tudományos segédmunkatárs munkakör létesíthető. Az e bekezdésben meghatározott tudományos munkakörbe történő besorolás feltételeit a Kormány határozza meg.

 

79/D. § (1) A felsőoktatási intézményben az egyetemi tanári, az egyetemi docensi, a főiskolai tanári és a főiskolai docensi, egyetemi adjunktusi, továbbá a központi költségvetési szervnél (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményt is) a kutatóprofesszori, a tudományos tanácsadói és a tudományos főmunkatársi munkakörök három fizetési fokozatra tagozódnak. A felsőoktatási intézményben az egyetemi tanársegédi és a főiskolai adjunktusi munkakörök két fizetési fokozatra tagozódnak.

 

(2) A közalkalmazott fizetési fokozatát a bármely felsőoktatási intézménynél, illetve a központi költségvetési szervnél (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményt is) az adott munkakörben – a megbízási jogviszony kivételével – munkavégzésre irányuló jogviszonyban töltött ideje alapján kell megállapítani. Ha azonos időtartam alatt egyidejűleg több, az adott munkakörben munkavégzésre irányuló jogviszony vehető figyelembe, közülük csak egy számítható be.

 

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt munkakört betöltő közalkalmazott, ha a (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel, magasabb fizetési fokozatba lép

 

a) egyetemi tanár, főiskolai tanár, kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó az adott munkakörben az előző fizetési fokozatban eltöltött öt évet követően,

 

b) egyetemi docens, főiskolai docens, tudományos főmunkatárs, továbbá egyetemi adjunktus, főiskolai adjunktus az adott munkakörben az előző fizetési fokozatban eltöltött tíz évet követően,

 

c) egyetemi tanársegéd (gyakornok) az előírt feltételek teljesítését követően. A közalkalmazottat a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési fokozatba besorolni.

 

(4) A második és a harmadik fizetési fokozatba sorolás feltétele, hogy a közalkalmazott megfeleljen az adott fizetési fokozathoz a munkáltatónak a munkakörre vonatkozó szabályzatában meghatározott oktatói, kutatói követelménynek.

 

(5) A (3) bekezdés szerinti fizetési fokozatok közötti várakozási időbe nem számíthatók be a 22. § (8) bekezdésében említett időtartamok, valamint a sor- és tartalékos katonai, illetve a polgári szolgálat időtartama.

 

(6) Munkakör változása esetén a közalkalmazottat az új munkakörének első fizetési fokozatába kell besorolni. Ettől eltérően a korábbi fizetési fokozattal azonos fizetési fokozatba kell a közalkalmazottat besorolni akkor, ha olyan munkakörbe kerül, amelyre a 2. számú melléklet az előző besorolásához tartozó arányszámmal azonos arányszámot állapít meg.

 

79/E. § A felsőoktatási intézményben oktatói munkakört, valamint a tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottak garantált illetményét e törvény 2. számú melléklete szerint kell meghatározni az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozata garantált illetményének költségvetési törvényben rögzített összege százalékos arányában.

 

80. § (1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. munkabérre vonatkozó rendelkezései (XII. fejezet) közül a 136. § (1)–(2) bekezdés, a 137–138. §, a 145. §, a 150. §, a 151. § (5) bekezdés, a 156. § (1) bekezdésének b) pontja, a 157. § (2) bekezdés, a 159. § és a 165. § nem alkalmazható.

 

(2) Az Mt. 148–149. §-át, valamint 151. § (1)–(4) bekezdését és 152. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a távolléti díj megállapításakor a 70–75. § szerinti illetménypótlékot, valamint a 77. § (1) bekezdése szerinti havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítést is figyelembe kell venni.

 

(3) A távolléti díj megállapításakor a 70–75. § szerinti illetménypótlékok közül azokat, amelyek a közalkalmazottat a munkavégzés esetén

 

a) folyamatosan megilletik, az Mt. 149. §-ának megfelelően, az alapbérre,

 

b) folyamatosan nem illetik meg, az Mt. 151. § (4) bekezdésének megfelelően, a bérpótlékra

 

vonatkozó szabályok szerint kell figyelembe venni.

 

(4) A távolléti díj megállapításakor a 77. § (1) bekezdés szerinti, havi rendszerességgel fizetett kereset kiegészítést a (3) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint kell figyelembe venni.


 

 

 

 

Ágazatspecifikus munkakörök a szociális területen

 

          

                                                             Megnevezés                                                                                                         Fizetési osztályok

1.

Szociális szolgáltatás keretében az ellátottak gyógyítását, ápolását, foglalkoztatását, fejlesztését, ellátását, gondozását, szociális segítését közvetlenül szolgáló, felsőfokú végzettséghez és szakképzettséghez kötött munkakörök

B

C

D

E

F

G

H

I

J

orvos, orvos konzultáns

 

 

 

 

 

 

 

*

*

*

pszichológus

 

 

 

 

 

 

 

*

*

*

mentálhigiénés munkatárs

 

 

 

 

 

*

*

*

 

 

addiktológiai konzultáns

 

 

 

 

 

*

*

*

 

 

szociális munkás, utcai szociális munkás

 

 

 

 

 

*

*

*

*

 

családgondozó, közösségi gondozó

 

 

 

 

 

*

*

*

 

 

közösségi koordinátor

 

 

 

 

 

*

*

*

 

 

addiktológiai koordinátor

 

 

 

 

 

*

*

*

 

 

utcai szolgálat koordinátor

 

 

 

 

 

 

*

*

 

 

ápoló

 

 

 

 

 

*

*

*

 

 

foglalkoztatás-vezető

 

 

 

 

 

*

*

*

 

 

foglalkoztatás-szervező

 

 

 

 

 

*

*

*

 

 

gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus

 

 

 

 

 

*

*

*

*

*

gyógytornász

 

 

 

 

 

*

*

*

 

 

konduktor, mozgásterapeuta

 

 

 

 

 

*

*

*

 

 

logopédus

 

 

 

 

 

*

*

*

*

*

szociális munkatárs/szakértő

 

 

 

 

 

*

*

*

*

*

terápiás munkatárs

 

 

 

 

 

*

*

 

 

 

módszertani munkatárs

 

 

 

 

 

*

*

*

*

 

pedagógus

 

 

 

 

 

*

*

*

*

*

pszichológusi, jogi tanácsadó

 

 

 

 

 

 

*

*

*

 

asszisztens

 

 

 

 

 

*

 

 

 

 

szakasszisztens

 

 

 

 

 

*

 

 

 

 

esetfelelős

 

 

 

 

 

*

*

*

 

 

2.

Szociális szolgáltatás keretében az ellátottak gyógyítását, ápolását, foglalkoztatását, fejlesztését, ellátását, gondozását, szociális segítését közvetlenül szolgáló, felsőfokú végzettséghez és szakképzettséghez nem kötött munkakörök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

a)

asszisztens

 

 

*

*

*

 

 

 

 

 

b)

ápoló/szakápoló

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

szakápoló

 

 

 

*

*

 

 

 

 

 

általános ápoló

 

*

*

*

 

 

 

 

 

 

ápoló, csecsemő- és gyermekápoló

 

 

 

 

*

 

 

 

 

 

segédápoló, ápolási asszisztens

*

*

 

 

 

 

 

 

 

 

c)

gondozó/szakgondozó

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

gondozó (irányító gondozó)

 

*

*

*

*

 

 

 

 

 

szociális gondozó, közösségi gondozó

 

*

*

*

*

 

 

 

 

 

utcai szociális munkás

 

*

*

*

*

 

 

 

 

 

családgondozó

 

 

 

 

*

 

 

 

 

 

szociális segítő

 

 

 

*

*

 

 

 

 

 

 

esetfelelős

 

 

 

 

*

 

 

 

 

 

 

kísérő támogatást biztosító munkatárs

 

*

*

*

*

 

 

 

 

 

d)

egyéb ágazati munkakörök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

diétás nővér

 

 

 

*

*

 

 

 

 

 

foglalkoztató, munkavezető, foglalkoztatás-szervező

 

*

*

*

 

 

 

 

 

 

e)

kisegítő munkakörök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

gépkocsivezető

 

*

*

*

 

 

 

 

 

 

szociális ügyintéző

 

 

*

*

*

 

 

 

 

 

falugondnok, tanyagondnok

*

*

*

 

 

 

 

 

 

 

szociális segítő

*

*

*

 

 

 

 

 

 

 

egyéb kisegítő munkakörök

*

*

*

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Fizetési osztályok

 

 

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

 

 


 

 

 

 

Ágazatspecifikus munkakörök család-, gyermek- és ifjúságvédelmi területen

 

 

 

Megnevezés

Fizetési osztályok

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

1.

Család-, gyermek- és ifjúságvédelmi szolgáltatás keretében az ellátottak gyógyítását, ápolását, foglalkoztatását, fejlesztését, ellátását, gondozását, szociális segítését közvetlenül szolgáló egyetemi, főiskolai végzettséghez kötött munkakörök

orvos

*

*

*

pszichológus

*

*

*

pszichológiai tanácsadó

*

*

*

*

*

családgondozó

*

*

*

*

*

gyógypedagógus

*

*

*

*

*

gyógytornász

*

*

konduktor

*

*

növendékügyi előadó

*

*

*

*

*

fejlesztőpedagógus

*

*

*

*

*

helyettes szülői tanácsadó

*

*

*

*

*

örökbefogadási tanácsadó

*

*

*

*

*

gyermekvédelmi gyám

*

*

*

*

*

hivatásos gyám

 

 

 

 

 

*

*

*

*

*

eseti gondnok, vagyonkezelő gondnok

*

*

*

*

*

gyámi gondozói tanácsadó

*

*

*

*

*

jogász

*

*

*

szaktanácsadó

*

*

*

*

*

szakgondozó

*

*

kisgyermeknevelő

*

*

gyógypedagógiai/fejlesztőpedagógiai tanácsadó

*

*

*

*

*

nevelő

 

 

 

 

 

*

*

*

*

*

elhelyezési ügyintéző

 

 

 

 

 

*

*

*

*

*

2.

Család-, gyermek- és ifjúságvédelmi szolgáltatás keretében az ellátottak ápolását, foglalkoztatását, fejlesztését, ellátását, gondozását, szociális segítését, szállítását közvetlenül szolgáló, egyetemi, főiskolai végzettséghez nem kötött munkakörök

a)

asszisztens/szakasszisztens

asszisztens

*

*

*

szakasszisztens

*

*

gyermekvédelmi asszisztens

*

*

b)

kisgyermeknevelő

*

*

*

szakgondozó

*

gondozó

*

*

segédgondozó

*

*

c)

egyéb ágazati munkakörök

szaktanácsadó

*

gyermekgondozó

*

*

*

 

 

 

 

 

 

 

gyermekfelügyelő

*

*

gyermekvédelmi ügyintéző

*

*

tejkonyhavezető

*

*

*

gépkocsivezető

*

*

*

egyéb kisegítő munkakörök

*

*

*

 

 

Fizetési osztályok

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

 

 

 

Nem ágazatspecifikus munkakörök

 

Megnevezés

Fizetési osztályok

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

A.

Egyetemi, főiskolai végzettséget igénylő (szakértői/szaktanácsadói) munkakörök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

jogász, szociológus, munkavédelmi szakmérnök stb.

 

 

 

 

 

 

 

*

*

*

főkönyvelő, humánpolitikai szervező, informatikus, könyvtáros, revizor (belső ellenőr), statisztikus stb.

 

 

 

 

 

*

*

*

*

 

élelmezésvezető

 

 

 

 

 

*

 

 

 

 

B.

Egyetemi, főiskolai végzettséget nem igénylő munkakörök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1.

Ügyintézői munkakörök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

általános titkár, titkárnő

 

 

 

*

*

 

 

 

 

 

bér- és társadalombiztosítási humán erőgazdálkodási, pénzügyi, statisztikai, számviteli ügyintéző

 

 

*

*

*

 

 

 

 

 

egyéb ügyintéző

 

*

*

*

*

 

 

 

 

 

2.

Irodai és ügyviteli munkakörök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

anyagnyilvántartó, bérelszámoló

 

*

*

*

 

 

 

 

 

 

könyvelő

 

*

*

*

*

 

 

 

 

 

adminisztrátor, gondnok, gyors- és gépíró, iratkezelő

 

*

*

*

*

 

 

 

 

 

leltározó, leltárellenőr, nyilvántartó pénztáros

 

*

*

*

 

 

 

 

 

 

telefon-, telex- és telefaxkezelő

*

 

 

 

 

 

 

 

 

 

egyéb irodai és ügyviteli munkakörök

*

*

*

*

 

 

 

 

 

 

3.

Szolgáltató munkakörök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

élelmezésvezető

 

 

*

*

*

 

 

 

 

 

technikus

 

 

 

*

 

 

 

 

 

 

szakmunkás

 

*

*

*

*

 

 

 

 

 

fűtő, kazánfűtő

 

*

*

*

 

 

 

 

 

 

raktáros, raktárkezelő

 

*

*

*

 

 

 

 

 

 

4.

kisegítő munkakörök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

különösen: betanított munkás, konyhai kisegítő, takarító, éjjeliőr, hivatalsegéd, kézbesítő, őr/telepőr, portás, segédmunkás

*

*

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


 

 

 

 

A Kjt. 66. §-ának (4) bekezdése alapján illetménynövekedésre jogosító szakképesítések,
szakmai képesítések

 

 

 

Munkakör

Többletképesítés

gyógypedagógus

látás-, hallás-, értelmi- és mozgássérült szakirányú pszichopedagógusi végzettség

szakgondozó

egészségügyi főiskola bármely szakán szerzett
végzettség (a védőnői szak kivételével), valamint
a gyógypedagógiai asszisztens

kisgyermeknevelő

egészségügyi főiskola bármely szakán szerzett
végzettség (a védőnői szak kivételével), valamint
a gyógypedagógiai asszisztens

helyettes szülői tanácsadó, örökbefogadási tanácsadó, gyámi gondozói tanácsadó, hivatásos gyám, eseti gondnok, vagyonkezelő gondnok

felsőfokú szociális vagy pedagógus szakképzettség

bentlakásos szociális intézményben ápoló, gondozó

felsőfokú szociális szakképzettség vagy vezetői, szervezői végzettség vagy egészségügyi felsőfokú szakképzettség

alapellátásban szociális gondozó, ápoló, gondozó

1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet 3. számú mellékletének végén a kiegészítő szabályok között megjelenített egészségügyi szakképesítés

a 2. számú melléklet szerinti bármely munkakör

amennyiben a munkáltató kötelezte a közalkalmazottat a további képesítés megszerzésére, és az nem biztosít magasabb fizetési osztályba sorolást; vagy a további szakképesítés hasznosítását a munkáltató foglalkozási feltételként a közalkalmazott kinevezésében (kinevezés-módosításában, átsorolásában) előírja

 

 

 

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek