Így foglalkoztathat gyakornokokat

Azok a fiatalok, akik megfelelő képzettség vagy szakirányú iskolai végzettség nélkül lépnek ki a munkaerőpiacra, jellemzően hosszan tartó álláskereséssel számolhatnak.

 

Azok sincsenek könnyű helyzetben, akik rendelkeznek valamilyen szak­tudással, hiszen a munkaadók leginkább gyakorlattal ­rendelkező munkavállalókat keresnek, és nem szívesen vállalják a pályakezdők betanítását. Éppen ezért kiemelkedően fontos, hogy az iskolából kilépő, pályakezdő, mun­katapasztalat nélküli, vagy csekély munkatapasztalattal rendelkező fiatal számára az iskola olyan szaktudást, piacképes ismereteket biztosítson, amelyek birtokában meg tud állni a munkaerőpiac kihívásaival szemben. Emellett fontos lenne az is, hogy az iskolában töltött évek alatt – az elméleti ismeretek megszerzése mellett – a fiatalok szert tegyenek gyakorlati tudásra, munkatapasztalatra is. Ennek egyik formája a felsőoktatási hallgatók szakmai gyakorlata.

 

Sok esetben a felsőoktatási intézménynek és a szakmai gyakorlóhelynek együttműködési megállapodást kell kötnie.

 

A szakmai gyakorlóhelyre vonatkozó követelmények

 

A szakmai gyakorlat rendjének hatályos szabályozását a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) tartalmazza. Az Nftv. 108. § 36. pontja értelmében szakmai gyakorlat a felsőoktatási szak­képzésben, alap-, mester- és osztatlan képzésben, külső gyakorlóhelyen vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő részben önálló hallgatói tevékenység. Ezen meghatározást tovább pontosítja a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012 (VIII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 4. § 4. pontja, mely szerint a szakmai gyakorlat a képzésnek azon része, amely a felsőoktatási szakképzés, az alapképzési, a mesterképzési szak, képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott időtartamban a szakképzettségnek megfelelő munkahelyen és munkakörben lehetőséget nyújt a megszerzett tudás és a gyakorlati készségek együttes alkalmazására, az elméleti és gyakorlati ismeretek összekapcsolására, a munkahely és munkafolyamatok megismerésére, a szakmai kompetenciák gyakorlására.

 

A Korm. rendelet 4. § 5. pontja értelmében szakmai gyakorlóhely lehet bármely jogi személy, illetve gazdál­kodó szervezet, amelyet az Oktatási Hivatal nyilvántartásba vett. A jogszabály tehát nem támaszt külön felté­teleket, meghatározott követelményeket a gyakorlóhellyel szemben, nem kell igazolni, hogy megfelelő színvonalú szakmai gyakorlatot biztosít-e a hallgató számára, kizá­rólag nyilvántartásba vételi kötelezettség áll fenn vele szemben. A regisztrációra azért van szükség, mert ezáltal ellenőrizhetővé válnak a szakmai gyakorlóhelyek, illetőleg maga a szakmai gyakorlat teljesítése is. Az Nftv. hatálybalépését megelőzően ilyenfajta ellenőrzésére nem volt lehetőség, esetlegesen maguk a felsőoktatási intézmények próbálták – többnyire a karrierirodájukon keresztül – ellenőrizni a szakmai gyakorlat jogszerű lebonyolítását.

 

A kötelező regisztráció mellett – amennyiben az adott szak, felsőoktatási szakképzés képzési és kimeneti követelményei hat hét, vagy annál hosszabb szakmai gyakor­latot határoznak meg – a felsőoktatási intézmény hall­gatóinak szakmai gyakorlata biztosítására a felsőoktatási intézménynek és a szakmai gyakorlóhelynek együttműködési megállapodást kell kötnie [Korm. rendelet 15. § (2) bekezdés]. Az együttműködési megállapodást – a 16. §-­ban foglalt tartalmi elemekkel – írásba kell foglalni, s arról az Oktatási Hivatalnak nyilvántartást kell vezetnie. E tekintetben azonban a gyakorlatban némi bizonytalanság volt tapasztalható. Míg ugyanis a 15. § (1) bekezdése csak lehetőségként említi az együttműködési megállapodás kötését, addig a második bekezdés – igaz, csak a hat hetet meghaladó gyakorlat esetére – ezt kötelezővé teszi. Mivel azonban a hallgatók a szakmai gyakorlatot sok esetben nem egybefüggően, hanem több részletben teljesítették, a felsőoktatási intézmények számára kérdéses volt, hogy ez esetben is meg kell-e kötniük az együttműködési megállapodást és azt nyilvántartásba kell-e vetetniük. Tekintettel azonban arra, hogy a Korm. rendelet 20. § (5) bekezdése szerint a működési engedély felülvizsgálatára irányuló eljárásban 2015. szeptember 1-jét követően vizsgálni kell az együttműködési megállapodásra vonatkozó szabályok megtartását is, ezért amennyiben az adott szak képzési követelményei hat hét gyakorlatot írnak elő, az együttműködési megállapodást akkor is meg kell kötni, ha azt a hallgató az adott gya­korlóhelyen nem egybefüggően teljesíti.

 

Hallgatói munkaszerződés

 

Az Nftv. 44. § (1) bekezdése szerint a hallgató a szakmai gyakorlaton hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát. Hasonlóképpen rendelkezik a Korm. rendelet 17. § (1) bekezdése is azzal, hogy emellett a 18. § (1) bekezdésében meghatározza a hallgatói munkaszerződés minimális tartalmi elemeit is. A hallgatói munkaszerződés megkötése tehát nem a felek akaratára van bízva, ­hanem – függetlenül attól, hogy milyen időtartamú a munkavégzés – kötelező feltétele a hallgató szakmai gyakorlat alatti munkavégzésének. A hallgató tehát – tény­legesen – csak a munkaszerződés megkötése után állhat munkába, hiszen ennek hiányában a munkáltatónál betöltött státusza, a Korm. rendeletben meghatározott jogai és kötelezettségei jogilag rendezetlenek maradnak.

 

A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatására – az Nftv. 44. § (2) bekezdése alapján – a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit kell megfele­lően alkalmazni.

 

 

 

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek