Az OKJ tartalmának változása

Farkas Péter: Az OKJ tartalmának, a jegyzékben szereplő szakképesítések összetételének, bemeneti követelményeinek változása 1993 – 2007 között

farkas_okj.pdf — PDF document, 2270Kb

Fájl tartalma ( Teljes képernyő )
background image
 
1
 
Farkas Péter 
Az OKJ tartalmának, a jegyzékben szereplő szakképesítések összetételének, 
bemeneti követelményeinek változása 1993 – 2007 között 
 
Az iskolarendszerben oktatott szakképesítések a kilencvenes évek elején 
 
A kilencvenes évek elején – s gyakorlatilag a képző intézmények többségében a 1998-ig – az 
iskolai rendszerű szakképzés a középfokú oktatási intézményekben, a szakközépiskolákban, a 
szakmunkásképző iskolákban és a szakiskolákban folyt, s OSZJ-szakmákat, középfokú és 
technikus szakképesítéseket oktattak. A képzésbe lépés feltételeit, a képzési időt az oktatásról 
szóló 1985. évi I. törvény, az oktatható szakképesítések körét a 16/1984. (IX. 12.) MM 
rendelet
1
 és a 18/1996.(VIII. 26.) számú MM-rendelet
2
 határozta meg.  
 
A középfokú oktatási az intézményekben a tanulók a szakmai képzést az általános iskola 
nyolcadik osztályának befejezése után kezdhették el. A szakmunkásképző iskolákban a nyol-
cadik osztályt befejezett tanulók számára a képzési idő egységesen három év, a szakközépis-
kolában négy év, a technikusképzésben öt év volt. Az egészségügyi szakiskolában három év 
alatt, a gép-gyorsíró szakiskolában két év alatt lehetett végzettséget szerezni. 
 
Az érettségivel rendelkező fiatalok a szakmunkás-szakmákat rövidebb idő alatt, 1,5 vagy két 
év alatt sajátíthatták el. Voltak olyan szakképesítések is, pl. a repülőgép-szerelő szakma, 
amelyet csak szakközépiskolában, vagy érettségivel rendelkezők számára oktattak.  
A nyolcvanas évek során a szakközépiskolai képzésben számtalan iskolakísérlet indult, egy-
más mellett működtek a 4 éves hagyományos képzés, a 2 + 2, a 4+1, a 2+2+ 1 évfolyamos 
belső tagolású programok. 
A szakközépiskolákban szakmunkás-képesítéseket, középfokú szakképesítéseket és techni-
kus-képesítéseket lehetett elsajátítani. Az első két évfolyamon a hangsúly az általános kép-
zésen volt, a szakmai alapismeretek, illetve a szakmai elmélet időkerete általában heti öt, a 
gyakorlati képzés heti hat órára korlátozódott. A harmadik-negyedik évfolyamon a szakmai 
tárgyakat heti 15 órában, a közismeretet 17 órában oktatták. A technikusképzésben, az érett-
ségi után, az ötödik évfolyamon csak szakmai képzés folyt.  
Az oktatott szakképesítéseket az Országos Szakmunkásképzési Jegyzék
3
 , a „jegyzék a 
szakközépiskolákban oktatható egyéb szakokról
4
 (középfokú szakképesítések), illetve a „jegy-
zék a szakközépiskolákban oktatható technikus szakokról, ágazatokról” tartalmazta.  
Az OSZJ –szakmák száma kb. 220, a középfokú szakképesítések száma 76, a technikus sza-
kok száma 70 volt. 
 
Az 1993. évi szabályozás 
 
Az Országos Képzési Jegyzék – az állam által elismert szakképesítések jegyzéke – 1993. 
végén jelent meg, a munkaügyi miniszter 7/1993. (XII. 30). rendeletében. Kiadását a szakkép-
zésről szóló 1993. évi LXXVI. Törvény (A továbbiakban: szakképzési törvény) határozta 
meg
5
:  
                                                 
1
 
16/1984. (IX. 12.) MM rendelet a műszaki szakközépiskolákban folyó technikus- és szakmunkásképzésről
 
2
 
18/1986. (VIII. 26.) MM rendelet a szakközépiskolákban és a szakmunkásképző iskolákban oktatható szakokról, illetőleg 
szakmákról
 
3
 
18/1986. (VIII. 26.) MM rendelet 1. sz. melléklete
 
4
 
18/1986. (VIII. 26.) MM rendelet 2. sz. melléklete
 
5
 1993. évi LXXVI. Törvény 4. §. (1) a/ 
background image
 
2
4. § (1) A munkaügyi miniszter a szakképzés egészére kiterjedően a szakképesítésért felelős miniszterrel egyetér-
tésben rendeletben kiadja az OKJ-t. 
Az OKJ tartalmáról a szakképzési törvény 3. §-a rendelkezik:  
3. § (1) Az állam által elismert szakképesítéseket az Országos Képzési Jegyzék (a továbbiakban: OKJ) tartal-
mazza. 
(2) Az OKJ-ben kell meghatározni 
a) a szakképesítés megnevezését; 
b) a szakképesítés iskolai rendszerű szakképzésben történő megszerzéséhez szükséges képzés időtartamát, az 
elméleti és gyakorlati képzési idő feltüntetésével; 
c) az iskolai előképzettséget; 
d) az egyéni felkészüléssel (magántanulással) megszerezhető szakképesítéseket; továbbá 
e) a szakmai és vizsgáztatási követelményrendszer meghatározására feljogosított minisztert, ideértve a Köz-
ponti Statisztikai Hivatal elnökét is (a továbbiakban: szakképesítésért felelős miniszter). 
 
A szakképzés az OKJ-ben meghatározott szakképesítések esetében a szakképesítésért felelős 
miniszter által meghatározott szakmai követelmények alapján szakmai elméleti és gyakorlati 
képzés keretében történik.
6
  
Az OKJ – 
az Országos Képzési Jegyzékről szóló 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet nagyon tömör,  
mindössze 3 paragrafusból áll.  
1. § Az Országos Képzési Jegyzéket (a továbbiakban: OKJ) a rendelet mellékleteként kiadom.  
2. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napját követő 8. napon lép hatályba. Rendelkezéseit első ízben - a 3. §-ban 
foglalt kivételekkel - az Szt. alapján megkezdett szakképzésre kell felmenő rendszerben alkalmazni.  
3. § (1) Az OKJ-ben szereplő szakképesítés megszerzésére szakmai vizsga csak a szakképesítésért felelős minisz-
ter által meghatározott szakmai követelmény alapján szervezhető.  
(2) A szakképző iskolába az OKJ-ben szereplő szakképesítésre tanulót csak akkor lehet beiskolázni, ha az előírt 
szakmai tantárgyak központi programjai (tantervei) kiadásra kerültek és az elméleti képzéshez szükséges tan-
anyagok rendelkezésre állnak. 
 
A rendelet melléklete két részből áll: a jelmagyarázatból, amely a szakképzés elkezdésének 
feltételeire utal, illetve a szakképesítéseket tartalmazó táblázatból, amely a szakképzési tör-
vény 3. § (2) bekezdésében rögzített információkat tartalmazza, tehát a szakképesítés megne-
vezését, az iskolai rendszerű szakképzésben előírt képzési időt, az iskolai előképzettséget, az 
egyéni felkészüléssel megszerezhető szakképesítéseket, továbbá a szakképesítésért felelős 
miniszter megnevezését.  
Jelmagyarázat: 
- = iskolai végzettség nem kerül előírásra (8. oszlop) 
a = alapfokú iskolai végzettség (az alapfokú iskolai végzettségre épülő szakképesítések képzési ideje fogyatékos 
gyermekek esetében a jegyzékben megjelölt időnek a kétszerese) (8. oszlop) 
a* = alapvizsga előírható attól az időponttól, amikortól - jogszabály alapján - az alapvizsga legkorábban lete-
hető (8. oszlop) 
k = középiskolai végzettség (8. oszlop) 
sz = beiskolázáshoz szakmai előképzettség szükséges (10. oszlop) 
f = felsőfokú iskolai végzettség (8. oszlop)
7
 
 
Az OKJ-rendelet 1994. január 7-én lépett hatályba, de ez tulajdonképpen csak elvi hatályba-
léptetés volt, hiszen a rendelet harmadik paragrafusa szerint 
az OKJ-ben szereplő szakképesítés meg-
szerzésére szakmai vizsga csak a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott szakmai követelmény 
alapján szervezhető, s szakképző iskolába az OKJ-ben szereplő szakképesítésre tanulót csak akkor lehet beisko-
lázni, ha az előírt szakmai tantárgyak központi programjai (tantervei) kiadásra kerültek és az elméleti képzéshez 
szükséges tananyagok rendelkezésre állnak 
 
A rendelet kiadása után elkezdődött a szakmai követelmények kidolgozása, majd ezek kiadása 
után a szakmai tantárgyak központi programjainak összeállítása. A szakmai és vizsgáztatási 
                                                 
6
 
1993. évi LXXVI. Törvény 15. (1) 
 
7
 
7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet melléklet
 
background image
 
3
követelmények meghatározásához a Nemzeti Szakképzési Intézet útmutatót adott ki.
8
 Az 
1993. évi szakképzési törvény még nem határozta meg a szakmai és vizsgakövetelmények (a 
továbbiakban szvk-k) tartalmi és formai elemeit, így ezek nem voltak teljesen egységesek.  
 
Nyilvánvaló volt, hogy a képzés az új szakmajegyzék szerint csak a követelmények és a tan-
tervek kiadása után indulhat. A 955 új szvk körülbelül három év alatt készült el. (A közel 400 
munkatársat foglalkoztató németországi Szövetségi Szakképzési Intézet - Bundesinstitut für 
Berufsbildung - a hetvenes és nyolcvanas években évente legfeljebb 15 – 20 szakmai- és 
vizsgakövetelményt adott ki, a munkaadó-szervezetekkel folytatott hosszas egyeztetések és 
alapos munkakör-elemzések után.)  
 
Az NSZI munkatársai és a felkért szakemberek az új szakmai és vizsgakövetelmények kere-
teinek és formai elemeinek meghatározásakor osztrák és német mintákat is figyelembe vettek. 
Az útmutatóban példaként a géplakatos szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelmé-
nyeit mutatták be
9
, s jelezték, hogy „a minta a magyar Géplakatos szakma (3 éves képzés), a 
magyar általános gépszerelő szakma (4 éves képzés,) az osztrák Géplakatos szakma, (4 éves 
képzés),valamint a német Gépgyártási mechanikus szakma (3,5 éves képzés) követelményei-
nek a felhasználásával készült.” 
 
Az iskolai előképzettségként előírt  alapfokú iskolai végzettség és a középiskolai végzettség 
fogalma az 1993 decemberében hatályos közoktatási törvény 26. és 28. és 29. paragrafusai 
alapján értelmezhető.
10
  
26. (5) A tizedik évfolyamról kiállított bizonyítvány alapfokú iskolai végzettséget tanúsít. 
28. (5) A tanuló az utolsó évfolyamon folytatott tanulmányainak befejezése után tehet érettségi vizsgát. A gim-
náziumban szerzett érettségi bizonyítvány középiskolai végzettséget tanúsít, és - a felsőoktatásról szóló törvény-
ben meghatározottak szerint - felsőoktatási intézménybe való felvételre jogosít. 
29. (5) A tanuló az utolsó középiskolai évfolyamon folytatott tanulmányainak befejezése után tehet érettségi 
vizsgát. A szakközépiskolában szerzett érettségi bizonyítvány középiskolai végzettséget tanúsít, és - a felsőokta-
tásról szóló törvényben meghatározottak szerint - felsőoktatási intézménybe való felvételre jogosít.
 
 
A szakképzés elkezdésének feltételeit a közoktatási törvény rögzíti.  
 
„Az iskolai rendszerű szakképzés (a továbbiakban: szakképzés) a tankötelezettség megszűnését, az alapvizsgát, 
illetve az utolsó középiskolai évfolyamot, vagy az érettségi vizsgát követően
 felkészít szakmai vizsgára, vagy 
munkába álláshoz, önálló életkezdéshez szükséges ismereteket oktat. A szakképzésben az iskolai évfolyamok 
számozása egytől kezdődik. A szakképzésben az évfolyamok számát a szakképzésre vonatkozó jogszabályok hatá-
rozzák meg.
11
 Alapvizsgát a továbbtanulás feltételeként azoktól a tanulóktól lehet első ízben megkövetelni, akik 
az alapvizsga követelményének kiadását követő tanévben kezdik meg a tanulmányaikat az iskolai oktatás hatodik 
évfolyamán.
12
” 
 
A jegyzék 955 szakképesítést tartalmaz. A korábbi iskolai szakma- és képesítés-jegyzékek 
együtt kb. 370 szakmát és képesítést foglaltak magukba. A szakmaszám megnövekedésének 
az az oka, hogy 1990 után, amikor tömegessé vált a munkanélküliség, nyilvánvalóvá vált, 
hogy a felnőttképzésben is használható, rugalmas, rövid képzési idejű programokra is szükség 
lesz. Ezért az iskolában oktatott képesítések mellett a jegyzékbe felvették a korábbi vállalati, 
illetve ágazati szakmajegyzékek képesítéseit is, s felvettek olyan képesítéseket is, pl. katonai 
szakképesítéseket, amelyek a korábbi jegyzékekben nem szerepeltek. A jegyzékbe felvettek 
                                                 
8
 Útmutató a szakmai és vizsgáztatási követelmények meghatározásához, NSZI, 1994. 
9
 Útmutató a szakmai és vizsgáztatási követelmények meghatározásához, NSZI, 1994. 33. old. 
10
 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 
11
 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 25. § (5) 
12
 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 124. § (1)  
 
background image
 
4
néhány érdekes szakmát is, mint pl. az azbesztcementtermék-készítő, az aranykalászos gazda, 
az ezüstkalászos gazda, az elektromoshalászgép-kezelő, az inszeminátor, vagy az emelőgép-
ügyintéző. Meglepő a belovagló képesítés mellett zárójelben ottfelejtett német nyelvű fordí-
tás, „Bereiter”. 
 
A jegyzék a képzési időt tanévben és órában is megadja, s jelzi, ha a szakképzés elkezdésének 
feltétele a szakmai előképzettség. Egyes, csak felnőttképzésben oktatható képesítések eseté-
ben nem ad meg képzési időt.  
 
Az iskolai előképzettség szerint is tagolható az OKJ. 31, elsősorban mezőgazdasági és élelmi-
szeripari képesítés esetében nem határoznak meg iskolai előképzettséget, ezek tehát az általá-
nos iskola elvégzése nélkül is tanulhatók. 352 képesítéshez alapfokú iskolai végzettséget, 83 
képesítéshez alapvizsgát, 478 képesítéshez középiskolai előképzettséget, 10 képesítéshez fel-
sőfokú iskolai előképzettséget írtak elő.
13
  
Jellemző a régi Országos Szakmajegyzék szakmáinak és az új OKJ két éves képzési idejű 
képesítéseihez előírt iskolai előképzettségnek az összevetése. Megállapítható, hogy alapfokú 
iskolai végzettséggel, tehát a tizedik évfolyam elvégzése után elsősorban a nagyobb fizikai 
erőkifejtést igénylő, kevésbé elméletigényes férfiszakmák választhatók, így a bányászat és a 
kohászat szakképesítései, a gépgyártás és szerelőipar alacsonyabb presztízsű képesítései, így a 
forgácsoló szakmák, az esztergályos, köszörűs, marós, a fűtés- víz és gázszerelés, gépszerelő 
és géplakatos képesítések, továbbá az építőanyag-, kerámia és üvegipar, a vegy- és a papíripar 
képesítései, az építőipar, a növénytermesztés és az állattenyésztés, illetve az élelmiszer-
feldolgozóipar két éves képzési idejű szakmái.    
 
A közlekedési karbantartó-szerelő képesítések zöme, a villamosgép- és energiaipar, a műszer-
ipar, a faipar, a nyomdaipar, a textil- a ruha- a bőr- szőrme és cipőipar jelentős része, a ve-
gyes- és szolgáltatóipar, a kereskedelem és a vendéglátás képesítései a 10. osztály elvégzése 
és az alapvizsga teljesítése után választhatók.  
 
Néhány magasabb presztízsű képesítés, így az autószerelő, az autóvillamossági szerelő, a 
számítástechnikai műszerész csak érettségi után tanulható. A korábbi szakközépiskolai szak-
képesítések, amelyeket korábban a nyolcadik osztály befejezése után is lehetett tanulni, az új 
szabályozás szerint csak az érettségi megszerzése után sajátíthatók el.  
 
(Az 1985-ös I. törvény szerint a szakmai vizsgát akkor is le lehetett tenni, ha a tanuló nem 
érettségizett. Ot. 79. § (2) „Ha a szakközépiskola tanulója a negyedik évfolyam elvégzése után 
nem tesz érettségi-képesítő vizsgát, szakmai vizsgát tehet”) 
 
Az 1993. évi szabályozás értékelése:  
 
Tekintettel arra a tényre, hogy az iskolai rendszerű szakképzés csak a szakmai és vizsgakö-
vetelmények, illetve az előírt szakmai tantárgyak központi programjai (tantervei) kiadása és 
az elméleti képzéshez szükséges tananyagok rendelkezésre bocsátása után volt indítható, a 
szakképzés elkezdésének feltételei ténylegesen nem változtak meg 1994. szeptemberében.  
Nyilvánvaló volt azonban, hogy az új szabályozás radikálisan megváltoztatta a szakképzés 
elkezdésének feltételeit. Míg korábban egy hátrányos helyzetű, kistelepülésen élő fiatal gya-
korlatilag az összes szakmunkás-szakma, középfokú- és technikus képesítés között válogat-
hatott, az új modell bevezetése további két éves általános képzést és sikeres alapvizsgát írt elő 
a számára, ha közlekedési ágazathoz tartozó karbantartó-szerelő képesítést választott, vagy a 
                                                 
13
 OKJ 1993 Microsoft Excel Elérési út:  
www.nive.hu
   adatbázisok/Országos Képzési Jegyzékek 
background image
 
5
villamosgép- és energiaipar, a műszeripar, a faipar, a nyomdaipar, a textil- a ruha- a bőr- 
szőrme és cipőipar, a vegyes- és szolgáltatóipar, a kereskedelem és a vendéglátás területén 
kívánt szerencsét próbálni. Különösen kedvezőtlenül érintette ez a szabályozás a lányokat, 
hiszen azoknak a képesítéseknek a többsége, ahol jellemzően nők dolgoznak, a vegyes- és 
szolgáltatóipar, (fodrász, kozmetikus), a kereskedelem, az ügyvitel, a vendéglátás, a textil- és 
ruházati ipar csak az alapvizsga után, vagy az érettségi vizsga után választható.  
 
Az OKJ 1995. évi módosítása 
 
A munkaügyi miniszter 1995. áprilisában módosította az Országos Képzési Jegyzéket.
14
   
A módosítás kulcsmondata:  
 
1. § „Az Országos Képzési Jegyzékr l szóló 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet melléklete 
helyébe az e rendelet 
mellékleteként kiadott Országos Képzési Jegyzék lép.”
 
 
A változások röviden összegezhetők:  
  a jegyzékbe került hat új képesítés 
  töröltek 16 képesítést 
  67 szakképesítést 18 szakképesítéssé vontak össze, így a képesítések száma 896-ra 
módosult. 
 
Az iskolai előképzettséget nem igénylő szakképesítések száma 27-re csökkent, alapfokú is-
kolai végzettséggel 354, alapvizsga után 71, középiskolai végzettséggel 432 szakképesítés 
választható. A jegyzékben azonban van egy darab alapfokú végzettséggel vagy középiskolai 
végzettséggel, egy darab alapvizsga után, vagy középiskolai végzettséggel, s két darab kö-
zépiskolai végzettséggel vagy felsőfokú végzettséggel tanulható képesítés is. 
 
A képzésbe lépés szempontjából fontos információt jelez a jegyzék jelmagyarázatának kiegé-
szítése a következő elemmel:  
** = m vészeti szak: párhuzamos oktatás esetén a szakmai évfolyamok számozása megegye-
zik az általános m veltséget megalapozó, illetve az érettségire felkészít  ismereteket nyújtó 
évfolyamok számozásával; a negyedik oszlopban az évfolyamok száma csak a kiegészít  kép-
zést jelenti
 
 
Ez a kiegészítés jelzi, hogy a m vészeti szakképzésben továbbra is biztosított a lehet sége a 
képzés elkezdésének a 8. évfolyam befejezése után.  
 
1995-ben az új OKJ szerinti képzés számos szakterületen elindult a felnőttképzésben, 1995. 
március 31-ig 419 szakmai és vizsgakövetelmény került kiadásra.
15
 
 
Az OKJ 1996. évi módosítása
 
 
Az 1996. évi módosítás 28 szakképesítés megszűntetését, 31 új képesítés felvételét és kettő 
darab 1995-ben törölt képesítés visszavételét hozta. A szakképesítések száma azonban 896-ról 
933-ra nőtt. Ennek az az oka, hogy egy sor szakképesítést több szintre bontottak, illetve ko-
rábbi leágazásaikat önálló szakképesítésként határozták meg. (Pl. Újságíró I., Újságíró II.) 
                                                 
14
 3/1995. (V. 4.) MüM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről szóló 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 
módosításáról 
15
 Az 1995. március 31-ig rendeletben megjelentetett, továbbá különböző helyeken forgalmazott szakmai- és 
vizsgáztatási követelmények szaktárcánkénti jegyzéke. In: Az Országos Képzési Jegyzék NSZI Budapest 1995. 
213. old. oldal 
background image
 
6
 
Fontos elem a rendeletmódosításban a kizárólag iskolai rendszerű szakképzésben megszerez-
hető képesítések körének meghatározása. A középiskolai végzettséghez kötött képesítések 
döntő többsége, 198 képesítés ide került. Az alapfokú iskolai végzettséghez nem kötött képe-
sítések közül azonban mindössze tizennyolcat soroltak ide, elsősorban mezőgazdasági, élel-
miszeripari, közlekedési, bányaipari, illetve művészeti képesítéseket. 
 
A kizárólag iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető képesítésekkel az OKJ-ban kép-
zési idő nélkül szereplő, tulajdonképpen csak a felnőttképzésben oktatható szakképesítések 
állíthatók szembe. (283 darab 1996-ban) Ebbe a körbe számos nagyon igényes továbbképzési 
szakma került, mint pl. az adótanácsadó, banki tanácsadó, a színész, az újságíró vagy a neve-
lőszülő. A jegyzékben érdekes módon jelölik az iskolai rendszerben nem oktatható képesíté-
seket: a képzési idő rovatban nem adnak meg információt. 
 
Az iskolarendszerben nem oktatható szakképesítések körének kiterjesztésével létrejött egy 
olyan képzési szektor, amely a hátrányos helyzetűek számára nem bürokratikus, hanem 
anyagi okból vált elérhetetlenné.  
 
Az 1996-os módosításban bevezették az ISCED (International Standard Classification of 
Education) szintjeit. Az 1996-ban érvényes ISCED-szabályozás szerint az oktatás nyolc 
szintre bontható:
16
  
Ezek közül emeljük ki a szakképzés szempontjából fontosabbakat:  
1 első szintű oktatás (Primary level) 
2. második szintű oktatás első rész (Lower secondary level) 
3. második szintű oktatás második rész (Upper secondary level) 
5 harmadik szintű oktatás első rész, amely nem nyújt egyetemi vagy annak megfelelő végzett-
séget (Tertiary level) 
6. harmadik szintű oktatás első rész, amely egyetemi, vagy annak megfelelő végzettséget ad 
 
A primary level szintnek az általános iskolai alsó tagozat, az lower secondary szintnek a felső 
tagozat, az upper secondary szintnek a szakiskola, szakközépiskola, gimnázium felel meg.  
Az OKJ szakképesítéseit a hazai hagyományokat is figyelembe véve 10 szintbe sorolták be. E 
szintek meghatározása a rendelet 2. sz. mellékletében olvasható:
17
   
 
„A szakképesítés szintje a képesítés megszerzéséhez szükséges iskolai végzettségi követelményektől, az elsajá-
tított elméleti és gyakorlati ismeretek tartalmától, illetve a betölthető munkakör, foglalkozás minősítésétől füg-
gően jelzi a szakképesítés szintjét. 
A szakképesítések szint szerinti osztályozására az OKJ négy főcsoportot, ezeken belül alcsoportokat tartalmaz. 
A főcsoportok számjele azonos az ISCED megfelelő szintjének számjelével. Eszerint a szintek osztályozása és a 
főcsoportok tartalma az alábbi: 
 
Alapfokú szakképesítések 
2.1. Befejezett iskolai végzettséget nem igénylő szakképesítések 
Befejezett iskolai végzettséget nem igénylő szakképesítések azok az alapfokú iskolai végzettség nélkül is meg-
szerezhető képesítések, amelyek kevés elméleti ismeretet, inkább gyakorlati készséget biztosítanak és szakképzett-
séget igénylő, elsősorban fizikai erőkifejtést kívánó meghatározott munkakörök, foglalkozások ellátására jogo-
sítanak. 
 
Középfokú szakképesítések 
                                                 
16
 A képzési szintek rendszere. In: Az Országos Képzési Jegyzék 1996. NSZI Budapest 1996. 16. oldal 
17
 A képzési szintek rendszere. In: Az Országos Képzési Jegyzék 1996. NSZI Budapest 1996. 17. oldal 
background image
 
7
Alapfokú iskolai végzettséghez (alapműveltségi vizsgához) kötött szakképesítések azok a képesítések, ame-
lyek megszerzésének feltétele legalább az általános iskola utolsó évfolyamának eredményes befejezése, illetve az 
alapműveltségi vizsga. Az e főcsoportba tartozó szakképesítések alapfokú iskolai végzettséget és szakképzettséget 
igénylő, elsősorban fizikai erőkifejtést kívánó meghatározott munkakörök, foglalkozások ellátására jogosítanak. 
A főcsoport csoportjai: 
3.1. Alapfokú iskolai végzettséghez kötött szakképesítések. 
3.2. Alapfokú iskolai végzettséghez és szakmai előképzettséghez kötött szakképesítések. 
3.3. Alapműveltségi vizsgához kötött szakképesítések. 
3.4Alapműveltségi vizsgához és szakmai előképzettséghez kötött szakképesítések. 
A 3.2. és 3.4. csoportba azok a szakképesítések tartoznak, amelyek megszerzéséhez az alapfokú végzettség 
(alapműveltségi vizsga) mellett egy korábbi szakképesítés megléte is követelmény. 
Középiskolai végzettséghez kötött szakképesítések azok a képesítések, amelyek megszerzésének feltétele az 
eredményes érettségi vizsga letétele, illetve a középiskolai végzettséget igénylő, leginkább elméletigényes, de 
fizikai erőkifejtést is kívánó munkakörök, foglalkozások, részben a szellemi tevékenységek ellátására jogosítanak. 
A főcsoport csoportjai: 
5.1. Középiskolai végzettséghez kötött szakképesítések, amelyek szakmunkás munkakör ellátására jogosítanak. 
5.2. Középiskolai végzettséghez kötött szakképesítések, amelyek inkább szellemi tevékenység ellátására jogo-
sítanak. 
5.3. Középiskolai végzettséghez és meghatározott szakmai előképzettséghez kötött szakképesítések. 
 
Felsőfokú szakképesítések 
5.4. Középiskolai végzettséghez vagy középiskolai végzettséghez és meghatározott szakmai előképzettséghez 
kötött (a felsőoktatás körén kívül eső) felsőfokú szakképesítések. 
5.5. Középiskolai végzettséghez kötött akkreditált felsőfokú szakmai képesítések. 
Külön főcsoportba tartoznak azok a szakképesítések, amelyek megszerzésének előfeltétele a felsőfokú iskolai 
(egyetemi, főiskolai) végzettség és magas szintű elméleti ismereteket kívánó szellemi tevékenység végzésére jogo-
sítanak. 
A főcsoport csoportjai: 
7.1. Felsőfokú iskolai (egyetemi, főiskolai) végzettséghez kötött, a felsőoktatás körén kívül eső felsőfokú szak-
képesítések.” 
 
E ponton indokolt megjegyezni, hogy az ISCED szintrendszere, az egyes szintekhez történő 
besorolás kritériumai 1997-ben módosultak. Az új ISCED ’97 az 1999-ben kiadott ISCED-
kézikönyv alapján értelmezhető.
18
 Az érettségi után oktatott szakképesítések besorolása nem 
felel meg a hatályos besorolásnak.  
1996 végén a felnőttképzésben széles körben folyt az új OKJ szerinti képzés, 1996. december 
15-ig 838 szakmai és vizsgakövetelmény került kiadásra.
19
 
 
Az új OKJ bevezetése szempontjából meghatározó változás volt a Közoktatási Törvény 1996. 
évi módosítása.
20
 Az alapvizsga helyett megjelent az alapműveltségi vizsga fogalma. A 
jogszabály meghatározta az OKJ bevezetésének időbeli ütemezését és rögzítette a szakiskola 
és a szakközépiskola évfolyamain folyó oktatás jellemzőit
21
:  
 
124. § (7) 1998. szeptember 1-jétől - a párhuzamos képzés kivételével - [27. § (6) bekezdés c) pont és 29. § (8) 
bekezdés] a szakképzésben résztvevő iskolákban folyó oktatást szét kell választani általános műveltséget megala-
pozó pedagógiai szakaszra és szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakaszra. Ettől az időponttól 
kezdődően szakképzés kizárólag a tankötelezettség megszűnését, az utolsó középiskolai évfolyamot, illetve az 
érettségi vizsgát követően indítható új, első szakképzési évfolyamon. 
                                                 
18
 
Classifying Educational Programmes. Manual for ISCED-97. Implementation in OECD Countries 1999 Edition  
http://www.oecd.org/dataoecd/7/2/1962350.pdf
  
19
 Az 1995. március 31-ig rendeletben megjelentetett, továbbá különböző helyeken forgalmazott szakmai- és 
vizsgáztatási követelmények szaktárcánkénti jegyzéke. In: Az Országos Képzési Jegyzék NSZI Budapest 1995. 
213. old.  
20
 
1996. évi LXII. Törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról
 
 
21
 1993. évi LXXIX. törvény 1996. IX. 1-től hatályos szövege 
background image
 
8
 
27. § 2) … A szakiskolában a kilencedik-tizedik évfolyamon általános műveltséget megalapozó oktatás folyik. 
A kilencedik-tizedik évfolyamon szakmai előkészítő ismereteket is oktathatnak a szakiskolában. 
(3) A szakképzési évfolyamon a szakiskola az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések körében 
felkészít szakmai vizsgára. A szakiskola a (8) bekezdésben meghatározott esetben felkészíthet munkába álláshoz 
és életkezdéshez szükséges ismeretekre. A munkába álláshoz és életkezdéshez szükséges ismeretek átadása leg-
feljebb kettő szakképzési évfolyamon folyhat. 
 
29. § (3) A szakközépiskolában a középiskolai évfolyamokon középiskolai nevelés és oktatás, annak befejezését 
követően a szakképzési évfolyamon szakképzés folyik. A szakközépiskolában - az általános műveltséget megala-
pozó oktatás részeként - szakmai előkészítő ismeretek átadása is folyhat. 
(4) A szakközépiskola a szakképzési évfolyamon az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint az 
utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez, illetve középiskolai végzettséghez kötött szakképesítések körében 
felkészít szakmai vizsgára. 
 
A szakképzésbe lépés szempontjából új lehetőséget teremtett a 27. §. (7) bekezdése:  
 
28. §(7) Ha a tanuló a tankötelezettségének ideje alatt az első-tizedik évfolyam ismereteinek elsajátítását nem 
fejezte be, és szakképzettséggel nem rendelkezik, részére - a tankötelezettség megszűnése után, a nappali rend-
szerű iskolai oktatásban [52. § (1) bek.] a szakképzési évfolyamon - felzárkóztató oktatás szervezhető. A felzár-
kóztató oktatás keretében a tanuló a szakmai vizsga letételéhez szükséges ismeretek elsajátítása mellett felkészül 
az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeiből is. A felzárkóztató oktatás keretében 
a szakképzési évfolyamok száma egy évfolyammal megnövelhető. Az általános műveltséget megalapozó pedagó-
giai szakasz követelményeinek átadásában az e törvény 17. §-a (1) bekezdésének 
d)  pontjában meghatározott 
végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus vehet részt. 
 
 
Az OKJ 1997. évi módosítása 
 
Az OKJ-képesítések száma az 1997. évi módosítás során
22
 tízzel növekedett. (8 törlés, 18 
felvétel) 1997-ben számos központi program (tanterv) jelent meg. 1998. január 25-éig 296, a 
MüM hatáskörébe tartozó központi programot hagytak jóvá, s további 43-at terjesztettek fel 
jóváhagyásra. A szakképzésbe lépés feltételrendszere nem változott, az 55 szintkódú, akkre-
ditált felsőfokú szakképzettségek körébe felvettek hat képesítést.  
 
Az 1997-ben hatályos OKJ-kiadványban
23
 olvasható a munkaügyi miniszter 1996. december 
29-i közleménye az OKJ módosításáról, az OKJ-ba történő felvétel feltételeiről, a szakmai és 
vizsgakövetelmények és a központi programok (tantervek) kiadásáról. A 7/1993 MüM rende-
let 3. paragrafusa szerint „az OKJ-ben szereplő szakképesítés megszerzésére szakmai vizsga 
csak a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott szakmai követelmény alapján 
szervezhető, s szakképző iskolába az OKJ-ben szereplő szakképesítésre tanulót csak akkor 
lehet beiskolázni, ha az előírt szakmai tantárgyak központi programjai (tantervei) kiadásra 
kerültek és az elméleti képzéshez szükséges tananyagok rendelkezésre állnak.” 
 
A munkaügyi miniszter közleményében az áll, hogy „a központi program akkor tekinthető 
érvényben levőnek, amikor a szakképzési törvényben foglalt felelős miniszter aláírásával, 
közlemény formájában a Magyar Közlönyben és a szakképesítésért felelős miniszter hivatalos 
lapjában megjelenik.” 
 
Megállapítható, hogy a központi programok döntő többsége nem nyilvános, nem érhető el 
közlönyben vagy nyomtatott kiadványban. (Találkozhatunk kivételekkel is. Az elmúlt két-
                                                 
22
 A munkaügyi miniszter 12/1996. (XII. 29.) MüM rendelet 
23
 Az Országos Képzési Jegyzék 1996. NSZI Budapest 1997. 11. oldal 
background image
 
9
három évben az NSZI honlapján olvashatók voltak a fejlesztési programokban kidolgozott 
programdokumentumok, így a 2006. évi OKJ központi program tervezetei is.) 
 
 
Az OKJ 1998 és 1999. évi módosításai 
 
Az 1998. évi kormányváltás után a szakképzést az Oktatási Minisztérium vette át. Az 1998. és 
1999. évi módosítások a szakképzésbe lépés feltételeit és az OKJ tartalmait nem változtatták 
meg. A törlések és új felvételek száma 1999-ben kiegyenlítette egymást.  
 
Az 1999. évi OKJ 951 szakképesítést tartalmazott. Ezek közül  
  43  
képesítést általános iskolai végzettség nélkül, (21) 
212  
képesítést alapfokú iskolai végzettséggel,  (31) 
111  
képesítést az alapműveltségi vizsga letétele után (33) 
  40  
képesítést alapfokú végzettséggel és szakmai előképzettséggel, (32) 
  44  
képesítést alapműveltségi vizsgával + szakmai előképzettséggel (34) 
492  
képesítést érettségi után, vagy érettségivel + szakmai előképzettséggel. (51, 52, 53, 54, 55) 
   9 
képesítést felsőfokú végzettséggel lehetett tanulni. (71)
 
 
Az iskolarendszerben ténylegesen választható szakképesítések száma sokkal kisebb: 1999-ben 
267 szakképesítés szerepel a jegyzékben képzési idő megadása nélkül. Az általános képzés 
befejezése után azokat a szakképesítéseket sem lehetett tanulni, amelyhez a jogszabály szak-
mai előképzettséget írt elő, így a 32, 34 szintkódú képesítéseket, és az 53-as szintkódú képe-
sítések zömét. 
 
Az Országos Képzés Jegyzék azonban nem önmagában értelmezhető, hanem a szakmai és 
vizsgakövetelményekkel és a központi programokkal együtt. A központi programok 1999-ben 
a szakképesítésért felelős minisztériumok háttérintézeteiben érhetők el, ezeket a háttérintéz-
mények költségtérítés ellenében forgalmazzák. A szakmai és vizsgakövetelmények nyilváno-
sak, olvashatók a közlönyökben, de elektronikusan is elérhetők a CD jogtárban és a háttérin-
tézmények honlapjain.  
 
Az új OKJ szerinti képzés a kilencvenes évek végén nemcsak a felnőttképzésben, de a világ-
banki szakközépiskolai programban is elindul. A rövid képzési idejű új OKJ szakképesítések 
oktatása a hátrányos helyzetű fiatalokat befogadó szakiskolákban is elkezdődik. Itt jelentkez-
nek az első konfliktusok: az egy éves szakmai képzés befejezése után a fiatal szeretne még 
egy szakmát megtanulni, de csak az első szakképesítés megszerzése ingyenes.  
 
A régi Országos Szakmajegyzék szerinti képzés utoljára 1997-ben indul a 9. évfolyamon. Az 
utolsó, értelmezhető statisztikai információk a „szakmunkásképzésről” az Oktatási Miniszté-
rium 1998-99. évi Statisztikai Tájékoztatójában olvashatók,
24
 amely szakmánként és évfolya-
monként közli a tanulók létszámát. 1998-ban és 1999-ben a kilencedikesek általánosan képző 
évfolyamokra lépnek. A kilencedikes beiskolázás nem szakmára, hanem szakmacsoportra 
irányul. Általános az elbizonytalanodás. A gyerekek motivációja nagyon alacsony, növekszik 
a kilencedik évfolyamokon a lemorzsolódás.  
 
Bizonytalan az iskolai oktatás szabályozása is. A hatályos Közoktatási Törvény szerint
25
  
                                                 
24
 OM  Statisztikai tájékoztató Középfokú Oktatás 1998/99 Budapest OM 1999.  137 – 142. oldal. 
25
 1993. évi LXXIX. törvény 1996. IX. 1-től hatályos szövege 
background image
 
10
45. § (2) Az iskola pedagógiai programot és ennek részeként - (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a 
Nemzeti alaptanterv és az alapműveltségi vizsga vizsgakövetelményei alapján - helyi tantervet készít, vagy az ily 
módon készített tantervek közül választ, és azt építi be helyi tantervként a pedagógiai programjába.  
A Nemzeti Alaptantervhez
26
 azonban nem készültek el a részletes vizsgakövetelmények.
 
 
Egyes iskolákban szakközépiskolai és gimnáziumi tanterveket és tankönyveket alkalmaznak. 
A kilenc-tizedik évfolyamokon az 1998-ban hatályos Közoktatási Törvény
27
 27. § (2) szerint 
szakmai előkészítő ismereteket is oktathatnak. Demográfiai okokból és az érettségit adó is-
kolák elszívó hatása miatt csökken a tanulólétszám. Ugyanakkor nagyon magas a szakképe-
sítések száma, várható a képzés elaprózódása. Az oktatáspolitika nem támogatja a szakkép-
zést. (Az 1999. évi költségvetési törvényben a szakiskolai kilenc-tizedik évfolyamon a támo-
gatás 115000 Ft/fő volt, szemben a gimnázium és a szakközépiskola 126000 Ft/fő támogatá-
sával.
28
 
Összegezhetők a legfontosabb konfliktusmezők – amelyek ekkor a szereplőkben még nem 
tudatosultak: 
  A korábbi szakmunkás-szakmákkal összevethető képesítések szakmai és 
vizsgakövetelményei a magyar hagyományokhoz és az európai normákhoz illeszked-
nek, s hosszabb idő, gyakran csak 3 év alatt teljesíthetők 
  A képzési idő általában két év, vagy annál rövidebb.  
  Számos szakma több szintre lett bontva, fel lett darabolva. (Pl. ügyintéző-szint, mene-
dzser-szint) Az iskolarendszerben az ügyintéző-szintet lehet megtanulni, (1 év alatt), a 
piacképes menedzser-szakképesítést gyakran csak a felnőttképzésben, második szak-
képesítésként. 
  A szakmunkás-szint is szegmentált: a nehéz fizikai munkára felkészítő „férfi-szakmá-
kat” sorolták a 3.1. szinthez, az igényesebb, piacképesebb szolgáltató, vendéglátó, ke-
reskedelmi, faipari, elektrotechnikai, műszerész szakképesítések 3.3. szintűek. A leg-
keresettebb karbantartó-javító szakképesítések csak az érettségi után tanulhatók. Szű-
kül a tizedik osztályt és az alapműveltségi vizsgát elvégezni nem tudók pályaválasztási 
lehetősége. Súlyosan érinti ez a változás az alulképzett lányokat.  
  Várható, hogy a szakiskolai kilencedik évfolyamba belépő tanulók számára az 
alapműveltségi vizsgára felkészítő általános képzés inkább akadály lesz, mint fejlesz-
tés, esélynövelés. 
  Nagyon magas a szakmák száma, elaprózódik a képzés. 
  Magas a pályakezdő munkanélküliség, rövid a képzési idő. Megfogalmazódik a máso-
dik szakma ingyenessége iránti követelés. 
 
 
A Közoktatási Törvény 1999. évi módosítása 
 
Az 1999. évi módosítás legfontosabb elemei a szakképzésbe lépés szempontjából a követke-
zők:  
  az alapfokú iskolai végzettség fogalmának módosítása 
  a második szakképesítés ingyenességének megteremtése 
  a felzárkóztató oktatás szabályozásának átalakítása 
                                                 
26
 130/1995 (X. 26) Korm. rendelet 
27
 
27
 1993. évi LXXIX. törvény 1996. IX. 1-től hatályos szövege 
 
28
 
1999. évi CXXV. törvény a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről 3. sz. melléklet 19. pont
 
 
background image
 
11
Az 1996. évi törvénymódosítás szerint 
25. §
 
(4) … A tizedik évfolyam sikeres elvégzéséről kiállított 
bizonyítvány - iskolatípustól függetlenül - alapfokú iskolai végzettséget tanúsít.  
Az 1999. évi módosítás szerint:
29
 
(4) …A nyolcadik évfolyam sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány - 
iskolatípustól függetlenül - alapfokú iskolai végzettséget tanúsít. A tizedik évfolyam sikeres elvégzéséről kiállított 
bizonyítvány - iskolatípustól függetlenül - alapműveltségi vizsgára történő jelentkezésre jogosít. 
 
A módosítás hátterében nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az 1996. óta hatályos köz-
oktatási törvényszöveg szerint „az általános iskolának nyolc évfolyama van.”
30
  
Az alapfokú iskolai végzettség újrafogalmazása - tekintettel arra, hogy az OKJ a korábbi 
szakmunkás-szinten alapfokú iskolai végzettséget írt elő a képzésbe lépés feltételeként – (az 
a* jelzésű, 33 szintkódú képesítések esetében alapvizsga előírható attól az időponttól, ami-
kortól – jogszabály alapján – az alapműveltségi vizsga legkorábban letehető) – elvben a nyol-
cadik évfolyam befejezése után is lehetővé tette volna a szakképzésbe lépést a 16 éves kort 
betöltött fiataloknak.  
 
Az alapműveltségi vizsga bevezetését elodázta a 124. § (1)
 
módosítása:
31
 
Alapműveltségi 
vizsgát azoktól a tanulóktól lehet első ízben megkövetelni, akik 1998. szeptember 1-jén kezdték meg ta-
nulmányaikat az általános iskola első évfolyamán.
 
(A korábbi jogszabályszöveg: 124. § (1) Alapműveltségi vizsgát a továbbtanulás feltételeként azoktól a 
tanulóktól lehet első ízben megkövetelni, akik az alapműveltségi vizsga követelményének kiadását kö-
vető tanévben kezdik meg a tanulmányaikat az iskolai oktatás hatodik évfolyamán
 
A 124. § idézett módosítása mögött elsősorban az új kerettantervek kiadása áll. Nem 
szabad azonban arról sem megfeledkeznünk, hogy az alapműveltségi vizsga 
vizsgakövetelményeinek kiadására nem került sor, az alapműveltségi vizsga 
vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 24/1997. (VI. 5.) MKM rendelet mellékletében 
szereplő általános vizsgakövetelmények még formálisan sem felelnek meg a 
vonatkozó jogszabályokban megfogalmazottaknak.
32
  
 
A második szakképesítés megszerzésének ingyenessége a az ingyenesen igénybe vehető szol-
gáltatásokat felsoroló 114. § módosításával történt. Így a helyi önkormányzatok és az állami
 
szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati 
feladatellátás keretében ingyenesen vehető igénybe nappali oktatás munkarendje szerinti ok-
tatásban az első és a második szakképesítésre való felkészülés
.
 
                                                 
29
 1993. évi LXXIX. törvény 1999. IX. 1-től hatályos szövege 
30
 26. §. (1) 
31
 1993. évi LXXIX. törvény 1999. IX. 1-től hatályos szövege 
32
 v.ö.: 
Matematika 
1. A vizsga tartalmát a Nemzeti alaptanterv 5-10. évfolyamra előírt követelményei határozzák meg, különös 
tekintettel a fejlesztési követelményekre. 
2. A vizsga feladatlapja különböző típusú, a tanultak felidézését, alkalmazását és értelmezését igénylő és 
lehetőleg gyakorlat-közeli feladatokat tartalmaz. 
Lehetővé teszi annak értékelését, hogy a vizsgázó 
- mennyire képes matematikai szövegek értelmezésére, a szöveg alapján a feladat formalizálására, 
modellezésére, a jelölésrendszer helyes alkalmazására; 
- mennyire képes adatokat, összefüggéseket ábrák, táblázatok, grafikonok alapján, illetve segítségükkel 
felismerni, értelmezni, szemléltetni; 
- tudása milyen fejlett, a tanult ismeretek, módszerek, eljárások alkalmazásának képességei, készségei milyen 
fokon állnak; 
- mennyire képes egy feladat megoldását megtervezni, a várható eredményt megbecsülni, a kapott eredményt 
ellenőrizni. 
A feladatok megoldásához zsebszámológép használható. 
background image
 
12
Az alapfokú iskolai végzettség fogalmának módosítása után indokolt volt a felzárkóztató ok-
tatásra vonatkozó szabályozás átdolgozása is:
33
  
27. § (8) Ha a tanuló annak a tanévnek a végéig, amelyben a tizenhatodik életévét betölti, nem fejezte be az 
általános iskola nyolcadik évfolyamát, a szakiskolában egy-két éves időtartamú felzárkóztató oktatásban vehet 
részt. A felzárkóztató oktatás eredményes befejezése után a tanuló a szakiskola első szakképzési évfolyamába 
léphet. A felzárkóztató oktatást jogszabályban meghatározottak szerint kell szervezni. 
 
A második szakképesítés ingyenességének megteremtésével, a nyolc osztályt végzett, tankö-
telezettséget teljesített fiatalok képzésbe lépésének lehetővé tételével, a felzárkóztató oktatás 
rugalmas alakításával az 1999. évi törvénymódosítás kísérletet tett a képzésbe lépés segíté-
sére. A három felsorolt változás körül azonban csak a második szakképzettség ingyenessége 
valósult meg.  A nyolc osztályt végzett, tankötelezettséget teljesített fiatalok képzésbe lépése 
a 31 szintkódú képesítésekre és a 33 szintű szakképesítések esetében a felnőttképzésre 
korlátozódott, s a felzárkóztató oktatás – bár a jogszabály melléklete kétszeres fejkvótát 
biztosított, s későbbi költségvetési törvények több milliárdos kereteket – a szakmai egyet nem 
értés, s huzavonák miatt nagyon korlátozott keretek között működött.  
 
Az OKJ 2000. évi módosítása  
 
2000-ben módosult az OKJ jelmagyarázata. A jogszabály-módosítására a nevelési-oktatási 
intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 52. § (1) megfogalmazásá-
val került sor
amely szerint
 „Az Országos Képzési Jegyzékről szóló - többször módosított - 7/1993. (XII. 
30.) MüM rendeletben az „a”-val jelölt szakképesítések a nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú 
iskolai végzettségre, az „a*”-gal jelölt szakképesítések pedig a tizedik évfolyamra épülő szakképesítések.”
34
 
 
Az OKJ 2001. évi módosítása 
 
2001-ben az OKJ átfogó módosítására került sor. A jelmagyarázatban átvezették a 2000. évi 
módosítás szövegét, s lehetővé vált egyes szakképesítések oktatása a középiskola utolsó 
évfolyamának elvégzése után, érettségi nélkül.
35
 Ezután érettségi nélkül tanulhatók a 
középiskola utolsó évfolyamának elvégzéséhez kötött 51 szintkódú szakképesítések, amelyek 
jellemzően fizikai tevékenység ellátására jogosítanak, s az 52. szintkódú szakképesítések egy 
része.  
 
 a 
 = nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség és betöltött 
tankötelezettségi kor (11. oszlop) 
 a*  
 = tizedik évfolyam elvégzése (11. oszlop) 
 k 
 = középiskola utolsó évfolyamának elvégzése (11. oszlop) 
 é 
 = érettségi vizsga (11. oszlop) 
 
Módosult a szintkódok, képzési szintek megfogalmazása is.  

 
 21 befejezett iskolai végzettséget nem igénylő szakképesítések 
 
 31 nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettségre épülő 
szakképesítések 
 
 32 nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettségre épülő és 
szakmai előképzettséghez kötött szakképesítések 
 
 33 tizedik évfolyamra épülő szakképesítések 
                                                 
33
 1993. évi LXXIX. törvény 1999. IX. 1-től hatályos szövege 
34
 8/2000. (V. 24.) OM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM 
rendelet módosításáról 26. § 
35
 /1993. (XII. 30.) MüM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről, Melléklet 
background image
 
13
 
 34 tizedik évfolyamra épülő és szakmai előképzettséghez kötött szakképesítések 
 
 51 a középiskola utolsó évfolyamának elvégzéséhez kötött szakképesítések, amelyek 
jellemzően fizikai tevékenység ellátására jogosítanak 
 
 52 középiskola utolsó évfolyamának elvégzéséhez vagy érettségi vizsgához kötött 
szakképesítések, amelyek jellemzően szellemi tevékenység ellátására jogosítanak 
 
 53 érettségi vizsgához és meghatározott szakmai előképzettséghez kötött szakképesíté-
sek 
 
 54 érettségi vizsgához vagy érettségi vizsgához és meghatározott szakmai előképzett-
séghez kötött emelt szintű szakképesítések 
 
 55 érettségi vizsgához kötött felsőfokú szakképesítések 
 
 71 felsőfokú iskolai végzettségre épülő szakképesítések 
 
A korábbi „akkreditált felsőfokú szakmai képesítések” (55) ezentúl „felsőfokú szakképesíté-
sek”, s a korábbi „felsőfokú szakképesítések” ezentúl „emelt szintű” szakképesítések” (54). 
 
A jogszabály kiadása után nyilvánvalóvá vált, hogy a felnőttképzésben a korábbi években 
nyolc osztályt végzett felnőtt munkavállalók ki lesznek zárva a 10. évfolyam elvégzéséhez 
kötött szakképesítések oktatásából. Ez mind a munkavállalók, mind a munkaadók, mind a 
képzést szervező intézmények számára kedvezőtlen. Ez tette szükségessé egy kivétel 
megfogalmazását.
36
 (Hatályos 2001. nov. 17-től) 
2. § (2) A tizennyolcadik életévét betöltött képzésre jelentkezőtől az a*-gal jelölt szakképesítések esetében a ti-
zedik évfolyam elvégzését 2006. január 1-jét követően kell megkövetelni. 
E módosítás következtében az elmúlt években több ezer fiatal felnőtt tanulhatott 33. szintkódú 
képesítéseket.  
 
A 2001. évi módosítás következő érdekes területe volt a szakképesítések körének meghatáro-
zása. Az OKJ képesítéseit négy körbe sorolták be:  
 
 = több munkakör betöltésére jogosító, elsősorban a közoktatás keretében megszerezhető 
szakképesítés (fogyatékosok számára a fogyatékosság típusától, fokától függően) (3. 
oszlop) 
 B 
 = különböző jogszabályokban meghatározott munkakör betöltésére jogosító szakképesí-
tés (3. oszlop) 
 C 
 = az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés keretében megszerezhető, általában egy mun-
kakör betöltésére jogosító szakképesítés (3. oszlop) 
 D 
 = a szakképzés megkezdésekor bejelentési kötelezettséghez kötött szakképesítés (3. 
oszlop) A szakképzést folytató intézmény vezetője a képzésben résztvevők létszámát 
szakképesítésenként köteles bejelenteni az Oktatási Minisztérium Szakoktatási Főosz-
tályának. 
 1-21 
 = szakmacsoport sorszáma (4. oszlop) 
 
A képesítések körének meghatározásával újrarendezték az iskolai rendszerben és az iskolai 
rendszeren kívül oktatható szakképesítéseket. Az iskolában oktatható szakképesítések száma 
2000-ben 693 volt, az iskolai rendszerben nem oktatható képesítések száma 241. A 2001. évi 
módosítás után az iskolai rendszerben nem oktatható képesítések száma 408-ra emelkedett – 
az iskolában oktathatók száma 404 –re csökkent.  
 
A több munkakör betöltésére jogosító, elsősorban a közoktatás keretében megszerezhető 
szakképesítések száma (A) 
21. szintkódú képesítések:   2 db 
 
befejezett iskolai végzettséget nem igénylő szakképesítések
 
31. szintkódú képesítések:  48 db 
 
alapfokú iskolai végzettségre épülő szakképesítések
 
                                                 
36
 
41/2001. (XI. 9.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről szóló 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 
módosításáról 
 
background image
 
14
33. szintkódú képesítések:  67 db 
 
tizedik évfolyamra épülő szakképesítések
 
34. szintkódú képesítések:   4 db 
 
tizedik évfolyamra épülő és szakmai előképzettséghez  
kötött szakképesítések
 
51. szintkódú képesítések:  41 db 
 
a középiskola utolsó évfolyamának elvégzéséhez kötött  
szakképesítések, amelyek jellemzően fizikai tevékenység  
ellátására jogosítanak
 
52. szintkódú képesítések:151 db 
 
középiskola utolsó évfolyamának elvégzéséhez vagy  
érettségi vizsgához kötött szakképesítések, amelyek  
jellemzően szellemi tevékenység ellátására jogosítanak
 
53. szintkódú képesítések:  10 db 
 
érettségi vizsgához és meghatározott szakmai  
előképzettséghez kötött szakképesítések
 
54. szintkódú képesítések: 42 db 
 
érettségi vizsgához vagy érettségi vizsgához és  
meghatározott szakmai előképzettséghez kötött emelt szintű  
szakképesítések
 
55. szintkódú képesítések: 39 db 
 
érettségi vizsgához kötött felsőfokú szakképesítések
 
 
Megállapítható a középiskolát nem végzett fiatalok szakmaválasztási lehetőségeinek radikális 
szűkülése. A több munkakör betöltésére jogosító, elsősorban a közoktatás keretében megsze-
rezhető szakképesítések, általában hosszú képzési idejű, két éves hagyományos szakmák vol-
tak. Valóban ezeket oktatták a közoktatásban. A képesítési körök meghatározásakor a hosszú 
képzési idejű szakképesítések különválasztása volt a cél.  
A képesítési körök meghatározása alapján azonban megállapítható, hogy míg az iskolarend-
szeren kívüli képzést folytató intézmények számára nyitott a több munkakör betöltésére jogo-
sító szakképesítés-kör, addig az iskolák a B és C kategóriába tartozó szakképesítéseket nem 
oktathatják. További gondot jelentett, hogy egy sor olyan szakképesítést soroltak a B és C 
kategóriába, amelyet az adott évben az iskolákban oktattak.  
 
Magyarázatot érdemel a B szakképesítés-kör definíciója.  
B = különböző jogszabályokban meghatározott munkakör betöltésére jogosító szakképesítés  
 
A „különböző jogszabályokban meghatározott” fogalom az EU „regulált” szakképesítéseivel 
vethető össze. Az Európai Unióban biztosított a munkaerő szabad mozgása. Egyes területe-
ken, elsősorban az egészségügy, a biztonságtechnika, a közlekedés, a tagállamok meghatároz-
hatnak speciális nemzeti feltételeket a külföldön szerzett végzettségek elfogadására, s előír-
hatnak kiegészítő vizsgákat a foglalkoztatás feltételeként. Az OKM honlapján olvasható meg-
határozás szerint:
37
 Szabályozott szakma az, melynek gyakorlását egy adott ország, jelen eset-
ben Magyarország, meghatározott bizonyítvány vagy oklevél által tanúsított képesítés meglé-
téhez köti. Minden tagállam maga határozza meg, hogy mely szakmákat minősíti szabályozot-
taknak.”
 A szabályozott szakmák felsorolása megtalálható az OKM honlapján. Ez a jegyzék 
azonban számos olyan tevékenységet ide sorol, amely tulajdonképpen a hagyományos szak-
képzés körébe tartozik, például az órás, a bútornádazó, a kefekötő, a műstoppoló, a fodrász, a 
fehérnemű-készítő, vagy az asztalos szakképesítést.
 38
   
 
Repairing clocks and watches, selling new clocks and watches 
Időmérő eszközök javítása, új órák értékesítése certificate 
 
Adding rattan to furniture and cane work with manual technique* 
Bútorelemek, burkolatok kézi nádazása, nádszövetezése, díszítő fonások 
                                                 
37
 
http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=1763&articleID=4677&ctag=articlelist&iid=1
  
38
 
http://www.okm.gov.hu/letolt/nemzet/meik/szabalyozott_szakmak_jegyzeke_es_az_elismeresre_illetekes_hatosa
gok.hu.pdf
  
background image
 
15
készítése* certificate 
 
Making and selling brushes, paintbrushes and brooms 
Kefe-, ecset- és seprűkészítés, értékesítés certificate 
 
Darning 
Műstoppolás certificate 
 
Hair-do and hair colouring / dyeing in line with current fashion or for special 
occasion 
Aktuális divatirányzatnak, alkalomnak megfelelő frizura és hajszín készítése 
certificate 
 
Making underwear* 
Fehérnemű-készítés* certificate 
 
Making furniture, doors and windows, covering, internal decoration* 
Bútorok, nyílászárók, burkolatok, belsőépítészeti munkák készítése* certificate 
 
A „B” és „C” körbe sorolt szakképesítések további elemzése indokolt. Előfordul, hogy az 
egymásra épülő szakképesítések különböző kategóriába kerülnek, az ügyintéző-szint 
iskolában oktatható, a ráépülő szint felnőttképzésben, míg az összevethető technikus-szint 
ismét iskolában. Néhány példa: 
 
Iskolai képesítés 
 
Képzési idő   
Iskolai rendszeren kívüli képzéshez  
besorolt 
Marketing- és reklámügyintéző  
1 év   
Marketing és reklámmenedzser 600 óra 
Logisztikai ügyintéző 
  1év 
 Logisztikai 
szervező  
600 óra 
Protokoll-ügyintéző 
  1 
év 
 PR-szakreferens 
 1100 
óra 
Pénzügyi-számviteli ügyintéző 
1,5 év   
Pénzügyi tanácsadó   
1100 óra 
 
Tudjuk, hogy egyes ágazatokban, a kereskedelemben, a külkereskedelemben, a bankszektor-
ban jelentős hagyományai vannak a felnőttképzésnek, a belső képzésnek. Ugyanakkor nem 
biztos, hogy valóban versenyképes végzettséget adnak az 1 – 1,5 éves képzési idejű ügyintéző 
– képzések, esetleg érdemes lenne annak mérlegelése, hogy az egymásra épülő képzéseket 
iskolában, az ifjúsági képzés keretében is lehessen oktatni. (Erre az új, moduláris OKJ is 
megteremti a lehetőségeket.) 
 
Meglepő változást jelentett egyes B körbe sorolt szakképesítések oktatásának lehetővé tétele a 
fogyatékosok számára. Az OKJ 15. oszlopában megjelent a „fogyatékosok számára iskolai 
rendszerben is” információ. A hagyományos rövid képzési idejű képesítések mellett olyan 
igényes képesítések is szerepelnek a jegyzékben, mint a vadászpuskaműves, a gomba-
toxikológus, a fotogrammetriai kiértékelő, vagy a földügyi térinformatikai szaktechnikus.
39
 
 
A 2001. évi OKJ-módosítás radikális változásokat jelentett. A szakképesítések száma 937-ről 
812-re csökkent. 31 új szakképesítést vettek fel, 29 szakképesítés neve, 37 szakképesítés 
szintkódja megváltozott, 62 szakképesítés összevonásával 19 új szakképesítést alkottak, s az 
iskolai rendszerben nem oktatható szakképesítésekhez, amelyekhez korábban nem volt meg-
határozva képzési idő, meghatározták a munkaerő-piaci képzéseknél megengedett maximális 
óraszámot. Tekintettel arra, hogy a képzést csak a kiadott szakmai- és vizsgakövetelmények, 
illetve a szakmai- és vizsgakövetelmények és a központi programok alapján lehet elindítani, 
                                                 
39
 OKJ Az állam által elismert szakképesítések jegyzélke NSZI Bp 2001. 381. oldal 
background image
 
16
az új OKJ kiadása után hatalmas fejlesztő munka indult a jogszabályban előírt dokumentumok 
elkészítésére.  
 
A 2001. évi OKJ értékelése a képzésbe lépés szempontjából 
 
Az OKJ felmenő rendszerű teljes körű bevezetése az iskolai rendszerű oktatásban a szakisko-
lában 2000-ben, a szakközépiskolában 2002-ben indult. Az általános iskolai diszfunkciók és a 
kilenc-tizedikes szakiskolai programok tisztázatlan kérdései miatt nagyon magas volt a le-
morzsolódás a 9. évfolyamokon, s annak érdekében, hogy a 10. évfolyamot be nem fejezők is 
beléphessenek valamilyen szakképzésbe, lehetővé tették a 16 éves életkort betöltött, alapfokú 
iskolai végzettséggel rendelkező fiatalok belépését a 31. szintkódú képzésekbe és a 18 éves 
életkort betöltött nyolc osztályt végzett felnőttek belépését a 33. szintkódú képzésekbe. Az 
érettségi helyett a középiskola negyedik osztályának elvégzését követelték meg az 51. szint-
kódú körben és az 52 szintkódú képesítések egy részében.  
 
Ezek a változások részben a tanulók képzésbe lépését könnyítették, részben a képző intézmé-
nyek kihasználtságát javították. Ugyanakkor nem kezelték a kiváltó okokat, az általános is-
kolai záró szakasz alacsony hatékonyságát és a szakiskolai kezdő szakasz rendezetlenségét. 
(A középiskolai diszfunkciókat a kétszintű érettségi bevezetésével kívánták kezelni.) A felso-
rolt változások közül az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkező fiatalok a 31. szintkódú 
képzésekbe lépése váltott ki vitákat és ellenkezést. Ma a szakképző évfolyamon egymás mel-
lett tanulhat a 8 osztályt és 10 osztályt végzett tanuló. Indokolt lenne annak vizsgálata, hogyan 
szerepelnek a szakképző évfolyamokon a 9 – 10. osztály be nem fejezett fiatalok, milyen 
széles körben élnek az iskolák a jogszabályokban biztosított lehetőségekkel, a belépés rugal-
mas lehetősége valóságos esélyt ad a gyenge tanulóknak, vagy többségük lemorzsolódik a 
szakképző évfolyamokon.  
 
Vitákat és konfliktusokat váltott ki a szakképesítések A - B -  C - D körbe sorolása, egy sor 
olyan képesítés került az  iskolarendszeren kívüli képzésbe, amelyben az adott évben iskolai 
képzés is folyt. A változtatás eltérő csoportokat érintett, hátrányos helyzetű fiatalokat oktató 
intézményeket, s pénzügyi, idegenforgalmi, kereskedelmi képesítéseket.  
 
Továbbra sem rendeződött a Közoktatási Törvény 27. § (8) bekezdésében szabályozott felzár-
kóztató oktatás elvégzése után oktatható szakképesítések köre.  
 
 
Az OKJ 2002. évi módosításai a képzésbe lépés szempontjából 
 
2002-ben az Országos Képzési Jegyzékről szóló 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet több alka-
lommal módosult. Az első átfogó kísérletet az Országos Képzési Jegyzékről szóló 7/1993. 
(XII. 30.) MüM rendelet módosításáról szóló 32/2002. (V. 18.) OM rendelet kiadása jelen-
tette, amely az új OKJ kiadása és a megfelelő szakmai és vizsgakövetelmények és központi 
programok kiadása közötti átmeneti időszakot szabályozta.
40
  
Az OKJ-rendelet
 3. §-a az alábbi (3)-(4) bekezdésekkel egészül ki: 
„(3) Az iskolarendszer  és az iskolarendszeren kívüli szakképzésben addig az id pontig, amíg 
a 2001. augusztus 13-tól hatályos Országos Képzési Jegyzék el írásaihoz illeszked  szakmai és vizsgakövetel-
mények, valamint központi programok nem kerültek kiadásra, a képzés a 2001. augusztus 13-án alkalmazott 
                                                 
40
 
32/2002. (V. 18.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről szóló 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 
módosításáról 
 
background image
 
17
szakmai és vizsgakövetelmények, központi programok és az elméleti képzéshez meghatározott tananyagok alap-
ján is indítható. 
(4) Az új központi program kiadásáig a szakképz  intézmények az e rendelet melléklete 
alapján módosított, illetve ha az új szakmai és vizsgakövetelmények kiadásra kerültek, az új 
szakmai és vizsgakövetelmények alapján módosított helyi tanterv vagy képzési program szerint folytatják a kép-
zést.” 
 
Az OKJ rendelet jelmagyarázatának módosításával rögzítették a felzárkóztató oktatás elvég-
zése után oktatható szakképesítések körét. (Hatályos 2003. szeptember 1. után) 
31 alapfokú iskolai végzettségre vagy a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 27. § 
(8) bekezdésében szabályozott felzárkóztató oktatás eredményes elvégzésére épül  
szakképesítések”
 
a = alapfokú iskolai végzettségre vagy a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 27. § 
(8) bekezdésében szabályozott felzárkóztató oktatás eredményes elvégzésére épül  
szakképesítések”
 
 
Módosult a B és C szakképesítés-körök meghatározása. 
„B = els sorban az iskolarendszeren kívüli feln ttképzés keretében megszerezhet , különböz  
jogszabályokban meghatározott munkakör betöltésére jogosító szakképesítés” 
C = els sorban az iskolarendszeren kívüli feln ttképzés keretében megszerezhet , általában 
egy munkakör betöltésére jogosító szakképesítés” 
 
A következő lépést a szakképzéssel kapcsolatos egyes oktatási miniszteri rendeletek módosí-
tásáról szóló 49/2002. (VII. 26.) OM rendelet kiadása jelentette, amely módosította a jelma-
gyarázatban az „a” jel és a 31 szintkód meghatározását.
41
 
„(1) A Rendelet mellékletének Jelmagyarázatában a „31” jel és annak magyarázata helyébe a 
következ  rendelkezés lép: 
31 = a nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettségre épül  szakképesítések, vagy
 
= a tizenhatodik életévét betöltött, az általános iskola hatodik évfolyamát elvégzett és a nappali rendszer  iskolai 
oktatás keretében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 27. 
§ (8) bekezdésében szabályozott kétéves felzárkóztató oktatást eredményesen befejezett tanulók számára vá-
lasztható szakképesítések, vagy 
= a tizenhatodik életévét betöltött, az általános iskola hetedik évfolyamát elvégzett és a nappali rendszer  iskolai 
oktatás keretében a közoktatási törvény 27. § (8) bekezdésében szabályozott egyéves felzárkóztató oktatást 
eredményesen befejezett tanulók számára választható szakképesítések.” 
(2) Az R. 2. §-ának (4) bekezdése helyébe a következ  rendelkezés lép: 
„(4) A Rendelet mellékletének Jelmagyarázatában az „a” jel 
és annak magyarázata helyébe a 
következ  rendelkezés lép: 
a = a nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség és betöltött tankötelezettségi kor, 
vagy 
= az általános iskola hatodik évfolyamának elvégzése, valamint a nappali rendszer  iskolai oktatás keretében a 
közoktatási törvény 27. § (8) bekezdésében szabályozott kétéves felzárkóztató oktatás eredményes 
befejezése és betöltött tankötelezettségi kor, vagy 
= az általános iskola hetedik évfolyamának elvégzése, valamint a nappali rendszer  iskolai oktatás keretében a 
közoktatási törvény 27. § (8) bekezdésében szabályozott egyéves felzárkóztató oktatás eredményes befejezése és 
betöltött tankötelezettségi kor (11. oszlop).” 
 
A Közoktatásról szóló törvény 2003. évi módosítása
42
 
  
A közoktatásról szóló törvény 2003. évi módosítása újrafogalmazta a felzárkóztató oktatás 
célját, feltételeit. Az új szabályozás nagyon bonyolult, érdemes összevetnünk az 1999-ben 
elfogadott szöveggel:  
1999-ben elfogadott: 
 27. §(8) Ha a tanuló annak a tanévnek a végéig, amelyben a tizenhatodik életévét betölti, nem fejezte be az 
általános iskola nyolcadik évfolyamát, a szakiskolában egy-két éves időtartamú felzárkóztató oktatásban vehet 
                                                 
41
 3. § (1)-(2) 
42
 
2003. évi LXI. Törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról 20. § (2) 
 
background image
 
18
részt. A felzárkóztató oktatás eredményes befejezése után a tanuló a szakiskola első szakképzési évfolyamába 
léphet. A felzárkóztató oktatást jogszabályban meghatározottak szerint kell szervezni. 
 
2003-ban elfogadott 
27. § 
(8) Az, aki nem fejezte be az általános iskola nyolcadik évfolyamát, és elmúlt tizenhat éves, a nappali 
rendszerű iskolai oktatás keretében felzárkóztató oktatásban vehet részt. A felzárkóztató oktatás egy vagy két 
évig (tíz vagy húsz hónapig) tart. A felzárkóztató oktatást a következők figyelembevételével kell megszervezni: 
a) A tanuló a felzárkóztató oktatás keretében elsajátítja azokat az ismereteket, amelyek a szakképzés megkez-
déséhez szükségesek. A tanuló a felzárkóztató oktatás sikeres befejezése után a szakképzési évfolyamon, évfo-
lyamokon felkészül a szakmai vizsga letételére. 
b) Ha a tanuló az általános iskola 
- hatodik évfolyamát sikeresen befejezte, a kétéves (húsz hónapos), 
- hetedik évfolyamát sikeresen befejezte, az egyéves (tíz hónapos) 
felzárkóztató oktatás befejezéséről kiállított bizonyítvány alapfokú iskolai végzettséget tanúsít. 
c) Ha a tanuló az általános iskola hat évfolyamánál kevesebb évfolyamot fejezett be sikeresen, a kétéves (húsz 
hónapos) felzárkóztató oktatás után alapfokú iskolai végzettség hiányában is megkezdheti tanulmányait az 
alapfokú iskolai végzettséghez kötött szakképesítés megszerzése céljából, feltéve, hogy a szakképzési évfolyamok 
számát eggyel megnövelik, és minden szakképzési évfolyamon legalább háromszázötven órában biztosítják az 
iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakasza követelményeinek az elsajátítását. Az alap-
fokú iskolai végzettség meglétéhez kötött szakképesítést igazoló bizonyítvány ebben az esetben alapfokú iskolai 
végzettséget is tanúsít. 
d) Ha a tanuló az e bekezdésben meghatározottak szerint nem szerezhet vagy nem kíván alapfokú iskolai 
végzettséget szerezni, a felzárkóztató oktatásban egy évig (tíz hónapig) tartó szakképzést előkészítő évfolyam 
keretében a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket (kompe-
tenciát) szerzi meg, és a szakképzési évfolyamon a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott elméleti 
és gyakorlati tudáselemek (kompetencia) meglétéhez kötött szakképesítés megszerzésére készülhet fel.
 
e) Az, aki az e bekezdésben meghatározottak szerint alapfokú iskolai végzettséget szerzett, a nappali rendszerű 
iskolai oktatás keretében megkezdheti tanulmányait a szakképzési évfolyamon a tizedik évfolyam elvégzéséhez 
kötött szakképesítés megszerzése céljából, feltéve, hogy a szakképzési évfolyamok számát eggyel megnövelik, és a 
tanuló részére minden szakképzési évfolyamon legalább háromszázötven órában tanítják a nevelés-oktatás álta-
lános műveltséget megalapozó szakaszának követelményeit is. 
f) Az e bekezdésben szabályozott oktatást az oktatási miniszter által e törvény 95. §-a (1) bekezdésnek j) pontja 
alapján kiadott pedagógiai rendszer alapján kell megszervezni. 
g) A tanuló részére biztosítani kell a kollégiumi elhelyezést, ha e nélkül nem tudna bekapcsolódni a felzárkóz-
tató oktatásba. 
A 27. § (8) bekezdésének legfontosabb része a d/  szakasz.  Az ebben megfogalmazott szak-
képzést előkészítő évfolyam fejlesztése a szakiskolai program C komponensében indult el.  
 
Az OKJ 2003. évi módosítása 
 
A 2003. évi OKJ-módosítás nem az 1993-as MÜM-rendelet korrekciójával, hanem új rendelet 
kiadásával történt. Az új jogszabály, a 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet az Országos Képzési 
Jegyzékről, a 2001 után kialakult, túlbonyolított jegyzéket próbálja rendbe tenni. Új elemként 
megfogalmazza az OKJ-ba való felvétel szabályait és eljárásrendjét. A 2. sz. mellékletben 
megtaláljuk az 1993-tól az OKJ-ből törölt és összevont szakképesítéseket tartalmazó listát, 
valamint a különböző OKJ-rendeletekben megjelent OKJ szakképesítések egymással történő 
megfeleltetését. 
A záró rendelkezésekben átvezetve találjuk meg a képzés indítására és a képzésben való rész-
vételére vonatkozó, a korábbi rendeletekben már megismert előírásokat, így a 18 éves életkort 
betöltött általános iskolát végzett fiatalok részvételének szabályozását is.  
 
A képzésbe való belépés szempontjából fontos változást jelent az iskolai és szakmai előkép-
zettség, előírt gyakorlat
-oszlop törlése az OKJ-táblázatból. Valóban, a szakképesítés szint-
kódja a legfontosabb információkat tartalmazta a képzésbe lépés feltételeiről, ugyanakkor a 
jellemzően szellemi tevékenység ellátására jogosító, a középiskola utolsó évfolyamának el-
végzéséhez vagy érettségi vizsgához kötött, 52 szintkódú szakképesítések előírásai nem egy-
background image
 
19
értelműek. Az OKJ-táblázatban nincs arról információ, hogy az adott szakképesítés tanulásá-
hoz érettségi kell, vagy elég a középiskola negyedik évfolyamának befejezése.
  
 
Ez az információ a szakmai és vizsgakövetelményekben szerepelhet, de gyakran találkozunk 
olyan szakmai és vizsgakövetelmény-dokumentumokkal, amelyekben nincs információ az 
iskolai előképzettségről. (Egyes technikus-képesítések) Nem tudom megítélni, hogy ez tuda-
tos-e, minden esetre a hatályos jogszabályoknak megfelelően ma előfordulhat, hogy a techni-
kusképzésben a szakképzési évfolyamra lépnek érettségivel nem rendelkező fiatalok is.  
A rendelet jelmagyarázata a felzárkóztató oktatás befejezése után oktatható szakképesítések 
körét a 33-as szintkódú szakképesítésekkel bővíti.
43
 
 
31 
 =   a nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettségre épülő szakképesítések, 
vagy 
  
 =   a tizenhatodik életévét betöltött, az általános iskola hatodik évfolyamát elvégzett és a nappali 
rendszerű iskolai oktatás keretében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiak-
ban: közoktatási törvény) 27. § (8) bekezdésében szabályozott kétéves felzárkóztató oktatást ered-
ményesen befejezett tanulók számára választható szakképesítések, vagy 
  
 =   a tizenhatodik életévét betöltött, az általános iskola hetedik évfolyamát elvégzett és a nappali 
rendszerű iskolai oktatás keretében a közoktatási törvény 27. § (8) bekezdésében szabályozott egy-
éves felzárkóztató oktatást eredményesen befejezett tanulók számára választható szakképesítések 
 32 
 nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettségre épülő és szakmai előképzett-
séghez kötött szakképesítések 
 33 
 = 
 tizedik évfolyamra épülő szakképesítések, vagy 
  
 =   a tizenhatodik életévét betöltött, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: 
közoktatási törvény) 27. § (8) bekezdésében szabályozott feltételekkel a tanulók számára választ-
ható szakképesítések 
 
Ezzel a lehetőséggel azonban valószínűleg nagyon kevesen éltek. A felzárkóztató oktatásba 
járó tanulók létszáma az adott tanévben alig 400 fő volt, s a felzárkóztató oktatás után a 
felzárkóztatást végző iskolában folytatták tanulmányaikat a szakképző évfolyamokon. Az 
intézmények egy része a felzárkóztatás mellett a felnőttek általános iskoláját is elvégeztette, s 
az így szerzett nyolcadikos bizonyítvány volt a szakképző intézménybe való átlépés tényleges 
alapja.  
 
A Közoktatási Törvény módosításai 
 
Az 1999. évi Közoktatási Törvény-módosítás ingyenessé tette a második OKJ-szakképesítés 
megszerzését. Ezt az tette szükségessé akkor, hogy a pályakezdők jelentős része nem tudott 
elhelyezkedni, különösen a rövid képzési idejű képesítések megszerzése után. Az 1995-ös 
költségvetési törvényben módosították a Közoktatási Törvény 114. § 2. bekezdését. A jogal-
kotó kiemelkedően szellemes megoldást választott. Az eredeti jogszabály:
44
   
114. § (1) A helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben, to-
vábbá a helyi önkormányzati feladatellátás keretében ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások
b) az általános iskolában, illetve az általános műveltséget megalapozó évfolyamokon minden esetben, továbbá 
- a 115-116. §-ban meghatározott kivétellel - a szakiskolában és a középiskolában 
- a tanórai foglalkozások [52. § (3)-(11) bekezdés]; 
- a nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban az első és a második szakképesítésre való felkészülés,
 
A második szakképesítés ingyenességét megszűntető jogszabály:
45
 
119. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti: 
                                                 
43
 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről, 1. sz. melléklet 
44
 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, hatályos 2004. decemberében 
45
 
2004. évi CXXXV. Törvény a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről 
 
background image
 
20
o) a Közokt. tv. 114. §-a (1) bekezdés b) pontjának második és hetedik gondolatjelében az „és a második”, il-
letve „és második” szövegrész.
 
A szakképzés ingyenességére vonatkozó további előírások is a költségvetési törvényben fo-
galmazódnak meg:  
91. §(16) A Közokt. tv. 114. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 
„(2) A sajátos nevelési igényű tanuló esetén az oktatásban való részvétel és a kollégiumi ellátás minden eset-
ben ingyenes. A hátrányos helyzetű tanuló részére ingyenes a második szakképzettség megszerzése.” 
91. §  (21) A Közokt. tv. 121. §-a (1) bekezdésének 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 
(E törvény alkalmazásában) 
14. hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző véde-
lembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak; ezen belül halmozottan hátrá-
nyos helyzetű gyermek, tanuló: az, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője legfeljebb az iskola nyolcadik 
évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, feltéve, hogy a szülő a gyermek, tanuló után rendszeres 
gyermekvédelmi támogatásra jogosult, továbbá az a gyermek, az a tanuló, akit tartós nevelésbe vettek.” 
91. § (22) A Közokt. tv. 121. §-a (1) bekezdésének 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 
(E törvény alkalmazásában) 
„21. 
második és további szakképesítés: minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör be-
töltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására jogosít, és már meglévő - államilag elismert - szakképesítés 
birtokában szerzik meg; figyelmen kívül kell hagyni azt az államilag elismert szakképesítést, amelyet iskolarend-
szeren kívüli oktatásban szereztek; nem számít második szakképesítésnek a meglévő szakképesítéssel betölthető 
munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosító képzésben szerezhető szakképesítés.” 
 
Az oktatásban az első szakképesítésre való felkészülés és a meglévő szakképesítéssel betölt-
hető munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosító képzésben szerezhető szakképe-
sítés elsajátítása akkor ingyenes,  
  ha a képzésre a helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-
oktatási intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás keretében kerül 
sor 
  a képzés a nappali oktatás munkarendje szerint folyik 
  ha a tanuló az adott tanévben nem tölti be 23. életévét 
  ha a tanuló sajátos nevelési igényű vagy fogyatékos 
  ha a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb színvonalon való ellátá-
sát biztosítja (ha az adott szakképesítés elsajátítását a szakmai és vizsgakövetelmény 
szakmai előképzettséghez köti)
46
 
 
Tekintettel arra, hogy azoknak a szakképesítéseknek az oktatása, amelyekhez a jogszabály 
szakmai előképzettséget ír elő, az iskolarendszeren kívüli szektorban, illetve esti vagy leve-
lező munkarendben folyik, a második szakképesítés ingyenessége csak nagyon szűk körben 
valósul meg.  
 
 
 
A bemeneti kompetenciák meghatározása 
 
A szakiskolai program „C” komponense keretében folyt a Közoktatási Törvény 27. § (8) 
bekezdés d/ pontjában szabályozott szakképzésre felkészítő évfolyam programjának fejlesz-
                                                 
46
 megállapította a 
14/2005. (V. 26.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 
27.) OM rendelet módosításáról
:
 1. § Az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet 9. 
§-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: 
„(5) A nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 
121. §-a (1) bekezdés 21. pontjában előírt, a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb 
színvonalon való ellátását biztosító képzésben szerezhető szakképesítésnek kell tekinteni azt a szakképesítést, 
amelynek megszerzéséhez jogszabály szakmai előképzettséget ír elő.” 
background image
 
21
tése(„
d) Ha a tanuló az e bekezdésben meghatározottak szerint nem szerezhet vagy nem kíván alapfokú iskolai 
végzettséget szerezni, a felzárkóztató oktatásban egy évig (tíz hónapig) tartó szakképzést előkészítő évfolyam 
keretében a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket (kompeten-
ciát) szerzi meg, és a szakképzési évfolyamon a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott elméleti és 
gyakorlati tudáselemek (kompetencia) meglétéhez kötött szakképesítés megszerzésére készülhet fel”.) 
 
A C komponens keretében tíz szakmacsoportra összeállították a képzés elkezdéséhez szüksé-
ges kompetenciák jegyzékét, s ezeket kiadták a 18/2005. (VII. 1.) OM rendelet 3. sz. 
mellékletében. 
47
 (A Gépészet, elektrotechnika-elektronika szakmacsoportok bemeneti 
kompetenciái az 1. sz. mellékletben találhatók) 
 
Az elmúlt évek egyik legnagyobb horderejű változása egyes szakiskolai szakképesítések kép-
zési idejének módosítása volt.  A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2004. elején együtt-
működési megállapodást kötött az Oktatási Minisztériummal 16 szakma a szakmai és vizsga-
követelményeinek korszerűsítésére, illetve a gyakorlati szintvizsga rendszerének kidolgozá-
sára. Az érintett szakmák a következő: ács-állványozó, asztalos, bőrdíszműves, cipőfelsőrész 
– készítő, cukrász, épületburkoló, férfiruha-készítő, fodrász, kárpitos, kozmetikus, kőműves, 
nőiruha-készítő, pincér, szakács, szobafestő-, mázoló, villanyszerelő. A 16 szakma közül 14-
ben a képzési idő 3 évre növekedett.
48
 
 
A 2006. évi Kir.Stat. adatok alapján megállapítható, hogy  2006-ban a szakiskolai tanulók 
51,1 %-a 3 éves képzésben vett részt. (A 31-es szintkódú szakképesítést tanulók 42,7 %-a és a 
33. szintkódú képesítést tanulók 56 %-a)
49
 
 
A 15 legnépszerűbb 31-es szintű szakiskolai szakképesítést az adott szintre járó tanulók 77,1 
%-a, a 15 legnépszerűbb 33-as szintű szakiskolai szakképesítést az adott szintre járó tanulók  
80,3 %-a tanulta a szakképzési évfolyamokon. Megállapítható, hogy a legnépszerűbb 30 
szakmát a szakiskolai tanulók négyötöde tanulta. 
 
A bemeneti kompetenciák meghatározásával és a három éves szakképesítések körének bővíté-
sével az OKJ fejlődésének első szakasza lezárult.  
 
Az OKJ 2006. évi módosítása 
 
Hosszú, több éves előkészítés után megjelent a 1/2006. (II. 17.) OM rendelet az Országos 
Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rend-
jéről. A rendelet a megelőző, 37/2003 OKJ-rendelet felépítését követi, néhány ponton módo-
sítja a szakképesítések felvételének és törlésének eljárásrendjét. Az a tény, hogy nem a meg-
előző rendeletet módosítja, hanem új, önálló rendeletként jelenik meg, jelzi, hogy átfogó mó-
dosításokat hordoz. A hatályba léptetés elemei hasonlóak a korábban megismerthez, az új 
szakképesítések a szakmai és vizsgakövetelmények és a központi programok kiadása után, 
illetve a személyi és tárgyi feltételek megléte esetén indíthatók az iskolai rendszerű szakkép-
zésben.  
 
                                                 
47
 
18/2005. (VII. 1.) OM rendelet az egyes szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló 28/2003. (X. 18.) 
OM rendelet módosításáról
 
47
 
http://www.mkik.hu/index.php?id=731
 
48
 Szakképző évfolyamok statisztikai adatai.  Forrás: KIR-STAT 2006. EDUCATIO Kht. Közoktatási 
Információs Iroda, Győr (Várhelyi Iván feldolgozása, NSZFI, 2007.) 
 
49
 Szakképző évfolyamok statisztikai adatai.  Forrás: KIR-STAT 2006. EDUCATIO Kht. Közoktatási 
Információs Iroda, Győr (Várhelyi Iván feldolgozása, NSZFI, 2007.) 
background image
 
22
A 2006-os OKJ a magyarországi szakképzés százhúsz éves történetében új fejezetet nyit: 
moduláris és kompetenciaalapú szakmai és vizsgakövetelményeket fogalmaz meg, illeszkedve 
az európai ajánlásokhoz és fejlesztési irányokhoz.  
 
A leglátványosabb változás a szakképesítések számának csökkenése. Az 1996-os OKJ 805 
képesítést tartalmaz, az új jegyzékben – több módosítás után – ma 416 alapszakképesítés ta-
lálható. A korábbi jegyzékek rövid képzési idejű szakképesítései az alapszakképesítésekhez 
illeszkednek, részszakképesítésként, elágazásként, vagy ráépülő szakképesítésként. Az iskola-
rendszerben elsősorban az alapszakképesítések oktatása a cél, a részszakképesítések és rá-
épülő szakképesítések oktatása az iskolarendszeren kívül folyhat. Kivételt képeznek a tanu-
lásban akadályozott fiatalok, illetve a Közoktatási Törvény 27 (8) bekezdésében szabályozott 
felzárkóztató oktatást befejezett fiatalok, akik iskolarendszerben is tanulhatnak 
részszakképesítéseket.  
 
Az Országos Képzési Jegyzékről szóló1/2006. (II. 17.) OM rendelet a szakképzésbe lépés 
feltételeivel kapcsolatban több átfogó változást hoz. Módosul a szintek meghatározása.  
 (zárójelben az ISCED-szintek jelölése): 
A szakképesítés szintjei 
21 Fizikai munkát igényl  munkakör betöltésére jogosító alapszint  szakképesítés, amely nem                  
igényel befejezett iskolai végzettséget. (2CV) 
31 Fizikai munkát igényl  munkakör betöltésére jogosító középszint  szakképesítés, mely  a 
szakmai  és  vizsgakövetelményben  meghatározott  bemeneti  elméleti  és 
gyakorlati  tudáselemekre  (a  továbbiakban:  bemeneti  kompetencia) vagy a 
nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettségre épül. (3CV) 
33 Fizikai munkát igényl  munkakör betöltésére jogosító középszint  szakképesítés, mely  a 
szakmai  és  vizsgakövetelményben  meghatározott  bemeneti  kompetenciákra 
vagy a tizedik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettségre épül. (3CV) 
51  Jellemz en fizikai munkát igényl  munkakör betöltésére jogosító középszint  szakképesí-
tés, 
mely  a  szakmai  és  vizsgakövetelményben  meghatározott  bemeneti 
kompetenciákra, szakmai el képzettségre vagy a középiskola befejez  évfolyamának 
elvégzésére épül. (4CV) 
52 Fizikai vagy szellemi munkát igényl  munkakör betöltésére jogosító középszint  szakké-
pesítés, 
mely  a  szakmai  és  vizsgakövetelményben  meghatározott  bemeneti 
kompetenciákra, szakmai el képzettségre vagy érettségi vizsgára épül. (4CV) 
54 Jellemz en szellemi munkát igényl  munkakör betöltésére jogosító emelt szint  szakképe-
sítés, 
mely  a  szakmai  és  vizsgakövetelményben  meghatározott  bemeneti 
kompetenciákra, szakmai el képzettségre vagy érettségi vizsgára épül. (4CV) 
55 Érettségi vizsgára épül  fels fokú szakképesítések. (5BCV) 
61 Fels fokú iskolai végzettségre épül  szakképesítések. (5ACV)
 
 
A bemeneti kompetenciák, azaz a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott elméleti 
és gyakorlati tudáselemek alternatív lehetőségként jelennek meg azon fiatalok számára, akik 
nem rendelkeznek az adott szakképesítés elsajátításához szükséges formális végzettséggel, 
bizonyítvánnyal, bizonyítványokkal. E tanulmány 1. sz. mellékletében olvasható a szakiskolai 
fejlesztési program keretében kifejlesztett bemeneti kompetencia-lista. Nagyon hasonló ehhez 
a 21/2007 SzMM rendelet 3. sz. mellékletében olvasható szakmacsoportos kompetencialista, 
amely az NSZFI honlapján a 
https://www.nive.hu/nft/
  -- szakmai és vizsgakövetelmények –
kiadó rendeletek - úton érhető el. Arról, hogy milyen formában képzelik el a fejlesztők a be-
meneti kompetenciamérést, ugyanezen a címen (
https://www.nive.hu/nft/
  ) az útmutatók az 
előzetes tudás felméréséhez ablakra kattintva tájékozódhatunk. Itt szakképesítésenként rög-
zítik, milyen feladatok megoldása, tevékenységek elvégzése során kívánják felmérni a szak-
képesítés megszerzéséhez szükséges kompetenciákat.  
background image
 
23
Az új OKJ-hez igazodó első 13 db szakképesítés oktatása 2006 őszén indult, az NFT-projekt-
ben résztvevő intézményekben.  
 
2007 tavaszán az SZMM hatáskörébe tartozó összes szakképesítés - 195 db - szakmai és 
vizsgakövetelménye kiadásra került,
50
 magában foglalva a korábban már kiadott 14 db 
szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményét is. Az új szakmai és vizsgakövetelmények 
szerint a 2007 –2008. tanévben a képzés akkor indítható, ha ehhez a további jogi és szakmai 
feltételek adottak, így a központi programok, a szükséges eszköz- és személyi feltételek.  
 
Amennyiben az iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyam indításához szüksé-
ges feltételek nem biztosítottak, akkor a szakképzés a 2007/2008. tanévben még az Országos 
Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet 2006. március 31-én hatályos ren-
delkezései és az ahhoz illeszkedő szakmai és vizsgakövetelmények alapján indulhat.  
 
 
 
 
 
 
                                                 
50
 21/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 
background image
 
24
1. sz. melléklet: 
 
BEMENETI KOMPETENCIÁK MODULOKBA RENDEZVE
 
Gépészet, elektrotechnika-elektronika szakmacsoportok
 
 MODULOK 
 Kompetenciák 
 Sorszáma 
 Modulok neve 
 száma, neve 
 1/II. 
 Személyiségfejlesztés - önisme-
ret 
 B1 Csoportban dolgozik  
  
  
 B2 Feladatát önállóan megtervezi  
  
  
 B3 Feladatát önállóan végrehajtja  
  
  
 B4 Feladatát önállóan értékeli  
  
  
 D1 Betartja az intézmény szabályait  
  
  
 D2 Szerepeinek megfelelően viselkedik  
  
  
 D3 Elfogadja szerepét a hierarchiában  
  
  
 E1 Segítséget kér  
  
  
 E2 Segítséget nyújt  
  
  
 E3 Segítséget elfogad  
  
  
 E4 Értőn figyel másokra  
  
  
 E5 Kompromisszumot köt  
  
  
 E6 Elfogadja a csoportnormákat  
  
  
 E7 Csoporttag szerepet vállal  
  
  
 E8 Érthetően kifejti véleményét  
  
  
 E9 Megosztja az információit  
  
  
 F4 Kifejezi érzelmeit  
  
  
 F5 Megérti mások kommunikációját 
 2/II. 
 Tanulásmódszertan 
 A4 Kiemeli a lényeget  
  
  
 A7 Kitartóan figyel  
  
  
 A8 Felismeri az alapvető összefüggéseket  
  
  
 G1 Tanulási technikákat alkalmaz 
 3/I. 
 Alapkészségek fejlesztése: írás, 
olvasás, számolás 
 A1 Szöveget leír  
  
  
 A2 Megérti a kapott információkat  
  
  
 A3 Vázlatot készít  
  
  
 A5 Használja a 4 számtani alapműveletet  
  
  
 A10 Megérti az olvasottakat  
  
  
 A12 Mértékegységeket átvált 
 4/I. 
 Számítástechnikai alkalmazás   H1 Számológépet használ  
  
  
 H4 Számítógépet használ 
 5/I. 
 Általános szóbeli kommunikáció   F1 Kérdéseket tesz fel  
  
  
 F2 Válaszokat ad  
  
  
 F3 Megfogalmazza a véleményét 
 6/III. 
 Pályaorientáció 
 C1 Tapasztalatot szerez különböző szakmákban  
  
  
 C2 Értékeli a munkahelyi tapasztalatait  
  
  
 C3 Megismeri saját képességeit  
  
  
 C4 Megismeri a továbbtanulási és karrierlehetőségeket  
  
  
 G2 Reálisan értékeli saját helyzetét, lehetőségeit  
  
  
 G3 Megvalósítható célokat határoz meg  
  
  
 G4 Tervezi életpályáját 
 7/IV. 
 Szakmai kommunikáció: - ide-
 F6 Választott idegen nyelven elemi szinten fejezi ki 
background image
 
25
gen nyelvi 
magát. Másoktól származó egyszerű közléseket megért. 
A kapott információk alapján dolgozik. 
 8/IV. 
 Szakirányú alapozó 
 A6 Méréseket végez  
  
  
 A9 Gyakorolja ismereteinek alkalmazását  
  
  
 A11 Felismeri a sík és térbeli alakzatokat  
  
  
 B5 A munkavégzés szabályait betartja  
  
  
 B6 Ismereteit a munkavégzés során alkalmazza  
  
  
 B7 Utasítást pontosan követ  
  
  
 B8 A munkavédelem szabályait betartja  
  
  
 G6 Önuralmát növeli  
  
  
 G7 Állóképességét növeli  
  
  
 H2 Színjelzéseket értelmez  
  
  
 H3 Rajzot értelmez  
  
  
 H5 Számítógépet használ 
 
background image
 
26
2. sz. melléklet: szakiskolai tanulók létszáma a legnépszerűbb 31-es és 33-as szintkódú  
szakmákban a szakképző évfolyamokon 2006-ban
51
 
 
Év 
Óra 
Szintkód  Létszám (f ) 
Szakma 
3 éves 
képzésben 
vesz részt 
 
31 
3795 
Szobafest -mázoló és tapétázó 
3   31  3169 
K m ves 
3   31  1266 
Vízvezeték- 
és 
központif tés-szerel  
 
2   31  1162 
Fémforgácsoló 
3795 
3   31  1140 
Épületburkoló 
3169 
2   31  1076 
Géplakatos 
1266 
2   31  1070 
Pék 
1140 
2   31  1061 
Szerkezetlakatos 
741 
2   31  904 
Hegeszt  
243 
 650 31 
808 ABC 
eladó 
14 
1   31  763 
Falusi 
vendéglátó 
10368 
3   31  741 
Gázvezeték- 
és 
készülékszerel   42,70% 
 1000 31 
607 Varrómunkás 
 
2,5   31 
594 Növénytermeszt  
gépész 
 
2   31  547 
Ápolási 
asszisztens 
 
 
 
 
18703 
 
 
 
 
 
77,10% 
 
 
 
 
 
 
 
 
 összes: 
 24270 
fő 
 
 
 
 
 
 
 
 
Év 
Óra 
Szintkód  Létszám (f ) 
Szakma 
3 éves 
képzésben 
vesz részt 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
3   33  4893 
Szakács 
4893 
2   33  4138 
Élelmiszer- 
és 
vegyiáru-keresked   3943 
3   33  3943 
Asztalos 
3809 
3   33  3809 
Fodrász 
3245 
3   33  3245 
Pincér 
1875 
2   33  1944 
Karosszérialakatos 
1525 
3   33  1875 
N iruha-készít  
1436 
3   33  1525 
Villanyszerel  
1384 
3   33  1436 
Cukrász 
563 
3   33  1384 
Pék-cukrász 
293 
 500 33  1280 
Számítógép-kezel  
(-használó) 
206 
2   33  1194 
Ruházati 
keresked  
125 
 
33 
1137 
Szociális gondozó és ápoló 
38 
2,5   33 
961 Mez gazdasági 
gépész 
87 
2,5   33 
819 Dísznövénykertész 
23422 
 
 
 
33583 
 
56 % 
 
 
 
     80,30%   
 
 
összes: 
 41836 
fő 
 
 
 
                                                 
51
 Szakképző évfolyamok statisztikai adatai.  Forrás: KIR-STAT 2006. EDUCATIO Kht. Közoktatási 
Információs Iroda, Győr (Várhelyi Iván feldolgozása, NSZFI, 2007.) 
Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek