MK_10_200.pdf

szja_2011.pdf — PDF document, 5565Kb

Fájl tartalma ( Teljes képernyő )
background image
Személyi jövedelemadó
2011
 
 
Fogalmak 3. §
Szokásos piaci érték: visszamen
ı
leges hatállyal 2010-re 
vonatkozóan is hatályon kívül kerülnek az egyéni vállalkozói 
kivét-kiegészítésre és a társas vállalkozás tagjának személyes 
közrem
ő
köd
ı
i díj-kiegészítésre vonatkozó szabályok, ezért e 
fogalomból kikerülnek az erre vonatkozó rendelkezések. Ha 
valaki számára azonban kedvez
ı
bb, akkor élhet ezekkel a 
szabályokkal.(84/F §) 
Reprezentáció, üzleti ajándék: A 69-70. § átalakulása miatt 
kerültek ide (a természetbeni juttatás fogalmat 2011-t
ı
l az szja 
tv. nem használja).Változás, hogy az üzleti ajándék: a 
minimálbér 25 %-ának megfelel
ı
 egyedi értéket meg nem haladó 
ajándék, eddig korlát nem vonatkozott rá.
 
background image
Fogalmak 3. §
A magánszemély összes jövedelme
Be kell számítani
Vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó EV-nál a vállalkozói 
osztalékalap
! az összes jövedelembe a külföldr
ı
l származó jövedelmet, ha az nemzetközi 
egyezmény alapján más államban adóztatható.
EKHO szerinti bevétel
! azt a bevételt, amelyet külön törvény el
ı
írása alapján kell beszámítani 
Nem kell beszámítani:
már nemcsak az ingatlan átruházásából, hanem most már a vagyoni jog 
visszterhes alapításából, átruházásából (végleges átengedéséb
ı
l), 
megszüntetéséb
ı
l, ilyen jogról való végleges lemondásból származó, az 
összevont adóalapba tartozó jövedelmet; 
! a munkaviszony jogellenes megszüntetésére tekintettel bírósági ítélet 
alapján fizetett összeget;
! az osztalékel
ı
leget. (Az osztalékel
ı
leg osztalékká váló része a beszámoló 
elfogadásának évében része a magánszemély összes jövedelmének.)
Mivel a kedvezményekhez kapcsolódó jövedelemkorlát megsz
ő
nt, ez a 
fogalom már csak az adójóváírás figyelembevételéhez szükséges. 
 
 
Fogalmak 3. §
súlyosan fogyatékos személy meghatározása átkerül a tv. 
40. § (2) bekezdésébe, a kedvezmény meghatározásához, de az 
egyéb feltételek nem változnak 
törvényben meghatározott mérték
ő
 végkielégítés: 2011-t
ı
kikerül e fogalom a törvényb
ı
l, mivel már nem él a végkielégítés 
megosztására vonatkozó szabály, amit eddig a 26. § (2)-(4) 
bekezdései határozott meg. Továbbra sem bér a végkielégítés. 
(3. § 21.)
adóterhet nem visel
ı
 járandóság: a fogalom megsz
ő
nik, 2011-
t
ı
l adómentes jövedelmek közé kerülnek,  a tv. 1. sz. 
mellékletében találhatjuk meg (kivétel a hallgatói munkadíj, ami 
ezentúl munkaviszonyból származó jövedelemként adókötelessé 
válik).
 
background image
Adómentes juttatások 
(1. sz. melléklet)
Adómentessé válnak a korábbi adóterhet nem visel
ı
 járandóságok
nyugdíj, baleseti járadék,
jövedelempótló járadék, 
GYES, anyasági támogatás, gyermeknevelési támogatás, 
nevel
ı
szül
ı
i díj, ápolási díj, 
szociális gondozói díj évi 180 ezer forintot meg nem haladó része, 
lakáscélú felhasználásra nyújtott vissza nem térítend
ı
 támogatást, 
vendégtanár magyarországi foglalkoztatása, 
fels
ı
oktatási intézmény nappali tagozatos tanulója részére kifizetett ösztöndíj, 
tankönyv- és jegyzettámogatás, stb.
Új adómentesség  a munkáltató által a munkavállalóra, a társas 
vállalkozás által a személyesen közrem
ő
köd
ı
 tagra kötött, 
visszavásárlási értékkel nem rendelkez
ı
 kockázati 
betegségbiztosítás díja.
Elemi kár, katasztrófa esetén adómentes a károsult által jogszabályban 
meghatározott feltételek szerint, vagy közadakozásból, vagy a 
munkáltatójától kapott segély, támogatás. 
 
Arányos, egykulcsos adó, 
adójóváírás
A személyi jövedelemadó mértéke valamennyi (összevont 
adóalapba tartozó és külön adózó) jövedelemre egységesen 
16 százalék. 
Kivételek:
Egyéni vállalkozó vállalkozói személyi jövedelemadója 
0-500m  10 %, felette 19%.
A kedvezményes adókulcs alkalmazása nem 
feltételhez kötött, az elért megtakarítást az egyéni 
vállalkozónak nem kell nyilvántartania, és annak 
felhasználása nem kötött.
Tartós befektetésb
ı
l származó jövedelem hozama utáni adó 
3 éves lekötés elteltével 10%-os adókulccsal adózik. 3 év 
letelte el
ı
tt 16%. (5 év után adómentes) 67/B §
 
background image
Adóalap-kiegészítés
Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek adó(el
ı
leg)alapjának 
meghatározásánál 2011-ben még megmarad a „szuperbruttósítás”
intézménye  – 2013-ig megsz
ő
nik. 
2011-ben 27%
2012-ben 13,5%
2013-ban 0%.
Különadózóknál kivétel:
A kamatkedvezményb
ı
l származó jövedelem adóalapja a 
kamatkedvezmény 1,19-szorosa, adója 16 százalék.
Nem pénzbeli nyeremény esetén az adó alapja a nyeremény 
piaci értékének 1,19-szorosa, adója 16 százalék, ezt a 
nyeremény kifizet
ı
je fizeti. Ez a szabály vonatkozik a bárki 
számára azonos feltételekkel meghirdetett vetélked
ı
, verseny 
nem pénzben kapott díjára is (ezekre korábban a természetbeni 
juttatások adózási szabályai vonatkoztak).
2011. január 1-t
ı
l már nem tartozik az összevont adóalapba az 
adóterhet nem visel
ı
 járandóság, így az adóalap-kiegészítésnél már 
nem kell figyelembe venni. 
 
Családi kedvezmény
A családi kedvezmény („bruttosított” összevont) adóalap-
kedvezmény
ként, már egy gyermekt
ı
l, és jövedelemkorlát 
nélkül érvényesíthet
ı
Mértéke:  egy és két eltartott esetén havonta és kedvezményezett 
eltartottanként 62 500 forint (ez adóban 10 000 Ft), három eltartott 
esetén 206 250 forint (adóban: 33 000 Ft).
Családi kedvezményt érvényesíthet a kedvezményezett eltartottak 
után: 
a családi pótlékra jogosult, a várandós n
ı
 és vele közös 
háztartásban él
ı
 házastársa;
a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy);
Új el
ı
írás: a rokkantsági járadékban részesül
ı
 magánszemély 
ezentúl adóalap-kedvezményt érvényesíthet önmaga, mint 
kedvezményezett eltartott után.
A családi kedvezmény egyszeresen vehet
ı
 igénybe, de a 
jogosulttal közös háztartásban él
ı
 házastárssal, élettárssal 
megosztható. 
 
background image
Az összevont adóalap adóját 
csökkent
ı
 kedvezmények 
35-40. §
Adókedvezményt továbbra is az összevont adóalap adója összegéig 
lehet elszámolni. 
Ha a magánszemély több adókedvezményre jogosult, akkor azokat a 
bevallásában vagy munkáltatói adó-megállapításában az általa megjelölt 
sorrendben veheti figyelembe.
Egyéb esetben a sorrend:
1.
lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye 
(a szja-törvény 2006. 
december 31-én hatályos el
ı
írásait kell alkalmazni a jövedelemkorlát figyelembe vételekor, azaz a 
3 400 000, illet
ı
leg 4 400 000 forintot meg nem haladó, az adóalap-kiegészítés nélküli jövedelem az 
irányadó) 
2.
személyi kedvezmény (súlyosan fogyatékos személy 
kedvezménye)
3.
ı
stermel
ı
i kedvezmény (tevékenységi kedvezmény)
4.
egyéb 
(tandíj, feln
ı
ttképzés igénybe vehet
ı
 halasztott kedvezménye – a még nem érvényesített rész 
a halasztáskor hatályos szabályok szerint érvényesíthet
ı
 (30%, 3,4-3,9 M Ft) - 2010. évi adóalap-
kiegészítés nélküli jövedelem ne haladja meg a 3 400 000 forintot, másik feltétele, hogy a kedvezmények 
együttes összege az 
ı
stermel
ı
i adókedvezménnyel sem haladhatja meg a 100 000 forintot.
)
 
Az adókedvezmények 
korlátozása
Eddig a 42. § határozta meg, ez 2011-t
ı
l megsz
ő
nik, így a 
személyi és 
ı
stermel
ı
i kedvezmény változatlanul és 
jövedelemkorlát nélkül igénybe vehet
ı
 (max. 100 e Ft –
2020.01.01. el
ı
tt nyugdíjkorhatárt elér
ı
knél 130 e Ft)
!!! Az átmeneti rendelkezések alapján járó, tandíj, feln
ı
ttképzés 
díjának halasztott kedvezménye, és a lakáscélú hiteltörlesztés 
után igénybe vehet
ı
 áthúzódó kedvezmény utoljára 2015. évi 
adóval szemben érvényesíthet
ı
.
 
background image
Egyes béren kívüli juttatások
A természetbeni juttatás elnevezés 
megsz
ő
nik, külön nevesíti a törvény a 
béren kívüli juttatásnak nem min
ı
sül
ı
 
egyéb juttatásokat és a béren kívüli 
juttatásokat. 
Rendelkezés az adóról 
44/A, 44/B, 44/C §
Önkéntes kölcsönös biztosítópénztár és nyugdíj-
el
ı
takarékossági számla javára rendelkezni az adóévben történt 
saját befizetések 20%-a erejéig lehet. (eddig 30 % volt)
Változás, hogy az önsegélyez
ı
 pénztárakban legalább 2 évre 
lekötött vagy prevenciós szolgáltatásra fordított összeg után 10 
adókedvezmény (adókiutalás) érvényesíthet
ı
 már 2010. évre 
vonatkozóan is. Eddig ez csak az egészségpénztárak esetében 
volt lehetséges.
 
background image
Béren kívüli juttatásnak nem 
min
ı
sül
ı
 egyéb juttatások 70. §
A juttatások alapja a jövedelem 1,19-szerese
A béren kívüli juttatásnak nem min
ı
sül
ı
 egyes juttatások után a 
kifizet
ı
nek 16 százalék adót, valamint 27 százalék egészségügyi 
hozzájárulást kell fizetnie.
Béren kívülinek nem min
ı
sül
ı
 egyes meghatározott juttatások:
csoportos életbiztosítás (több magánszemély mint biztosított javára kötött 
biztosítási szerz
ı
dés alapján fizetett adóköteles biztosítási díj, ha a 
szerz
ı
dés nem egyénileg, hanem kizárólag vmilyen közös ismérv alapján 
határozzák meg a biztosítottak körét)(munkakör, életkor…) 
a korábbi természetbeni juttatások (hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó 
étkezés v. más szolgáltatás, telefon magáncélú használata stb.)
Új el
ı
írás: adómentesnek és üzleti ajándéknak nem min
ı
sül
ı
, a 
minimálbér 1%-át meg nem haladó érték
ő
 reklám, illetve egyéb ajándék 
juttatási lehet
ı
ség. 
A kifizet
ı
 minden olyan magánszemélynek is adhat csekély érték
ő
 
ajándékot (max.: a min.bér 10%-a) évi 3x , akinek más jövedelme t
ı
le nem 
származik. 
amely megfelel e törvény külön rendelkezése [71. §] szerint meghatározott 
béren kívüli juttatás feltételeinek, de az ott meghatározott értékhatárt 
meghaladja.
 
Béren kívüli juttatásnak nem 
min
ı
sül
ı
 egyéb juttatások 70. §
társadalmi szervezet, köztestület, alapítvány által adott reprezentáció és üzleti ajándék azon része, 
amely meghaladja az összes ráfordítás 10%-át, de max.: a  bevétel 10%-a
Tao tv. alá nem tartozó juttatótól (tao alá tartozónál adómentes, ha tao alapot növel
ı
 tételként kell 
figyelembe vennie)
Bevétel 1%-át, de max.: 25 M Ft-ot meghaladó reprezentáció
Adóévi statisztikai átlagos állományi létszám x 5 000 Ft/f
ı
 értéket meghaladó üzleti ajándék (max.: 
min.bér 25% egyedi érték
Béren kívülinek nem min
ı
sül
ı
 egyes meg nem határozott (felek közötti jogviszonytól függ
ı
 
juttatások)
A felek közötti jogviszonytól függ
ı
 juttatások pl. a sportcélú juttatás, a személyszállítási szolgáltatás, a 
munkavállalóknak a munkáltató által minden munkavállaló számára megismerhet
ı
 bels
ı
   szabályzatban 
– meghatározott kör részére, azonos feltételekkel és módon – ingyen vagy kedvezményesen adott 
termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, ami nem sorolható be a 70.§-71.§ közé
az összevont adóalap részeként adózik =>1,27-es szorzó =>16 % (tb. terheket a felek közti jogviszony 
határozza meg)
pl: - albérleti hozzájárulás
- magánnyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés
- m
ő
vel
ı
dési intézményi szolgáltatás (pl:színházjegy)
 
background image
Béren kívüli juttatások 71. §
A béren kívüli juttatások után szintén a kifizet
ı
 fizet 16 százalék 
adót, aminek alapja a jövedelem 1,19-szerese, a juttatást egyéb 
közteher, így 27 % eho sem terheli.
üdülési csekk v. üdülési szolgáltatás (saját v. vagyonkezelésében lév
ı
 
üdül
ı
ben) max. minimálbér összegéig 
étkezési szolgáltatás (hideg-, melegétk. utalv.) 18 e ft-ig
internetszolgáltatás max.: 5 e ft/hó 
iskolakezdési támogatás min.bér 30%-ig
helyi utazási bérlet (munkáltató nevére szóló számla alapján)
iskolarendszer
ő
 képzés ktsg átvállalás (max.: min.bér x 2,5)
juttatás szövetkezet közösségi alapjából (max.:min.bér 5o%)
Munkáltató által fizetett összeg (több hónapra el
ı
re v. utólag 3 
hónapra visszamen
ı
leg)
önkéntes kölcs. nyugdíjpénztárakba (max. min.bér 50%)
önkéntes kölcs. egészségpénzt./önsegélyez
ı
 pénzt. (max. 
min.bér 30%)
foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe (max. min.bér 50%) 
lehet
 
 
Béren kívüli juttatások 71. §
A jelenleg kedvezményezett kör kiegészül a megújulási kártya-
számlára utalható, évi legfeljebb 300 ezer forint munkáltatói 
támogatással és a havi legfeljebb 5000 forintig adható, korábban 
adómentes internethasználat térítésével. 
A magánnyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés kedvezményezése 
megsz
ő
nik.
Felek közötti jogviszonytól függ
ı
 juttatások
A felek közötti jogviszonytól függ
ı
 juttatások pl. a sportcélú juttatás, a 
személyszállítási szolgáltatás, a munkavállalóknak a munkáltató által 
minden munkavállaló számára megismerhet
ı
 bels
ı
   szabályzatban –
meghatározott kör részére, azonos feltételekkel és módon – ingyen 
vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott 
adóköteles bevétel, ami nem sorolható be a 70.§-71.§ közé
az összevont adóalap részeként adózik =>1,27-es szorzó =>16 %
pl: - albérleti hozzájárulás
- magánnyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés
- m
ő
vel
ı
dési intézményi szolgáltatás (pl:színházjegy)
 
background image
Egyéb változások
Ingatlanbérbeadás
Megsz
ő
nik az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem 
külön adózási lehet
ı
sége.
Változatlan szabályok mellett adómentes a term
ı
föld 5 évre 
történ
ı
 haszonbérbeadása (eddig a 74. §-ban volt, de átkerült 
az 1. számú melléklet 9.4. pontjába)
A fizet
ı
vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély 
tételes átalányadózása maradt évi 32 ezer Ft
2011-t
ı
l a magánszemély az ingatlan-bérbeadásból származó 
jövedelmei után – ha azt nem egyéni vállalkozóként végzi –
minden esetben az összevont adóalapja részeként, önálló 
tevékenységb
ı
l származó jövedelemként adózik. Változnak az 
értékcsökkenés elszámolásra vonatkozó szabályok (tételes 
költségelszámolásnál változás: id
ı
arányos, területarányos ÉCS 
elszámolás, ha az ingatlant nem az egész évben, v. nem a 
teljes épületet adja bérbe (akkor is, ha a  tevékenység 
megkezdését megel
ı
z
ı
 3 évnél régebben szerezte az 
ingatlant))
 
 
Egyéb változások
Ingatlanértékesítés
Az illetékmentesen szerzett ingatlan átruházásából származó jövedelem 
meghatározásakor megszerzésre fordított összegként öröklésnél a 
hagyatéki leltárban feltüntetett érték, ajándékozásnál az átruházásból 
származó bevétel 75 százaléka számolható el.
Örökölt vagy ajándékba kapott ingatlan átruházása esetén az 
illetékkiszabáshoz figyelembe vett érték az ingatlan szerzési értéke, ha 
azonban az illetéket az adóbevallás határidejéig nem szabják ki, akkor 
öröklésnél a hagyatéki eljárás során feltüntetett érték, ajándékozásnál az 
eladásából származó bevétel 50 százaléka (ha az illetékhatározat kés
ı
bb 
ett
ı
l eltér
ı
 értéket tartalmaz, a bevallás önellen
ı
rzéssel módosítható)
A több részletben megszerzett ingatlan esetében a ráépítés, újjáépítés, 
alapterület-növelés megszerzésére fordított összeg meghatározásakor 
legalább a beépített anyag-értéket figyelembe szükséges venni.
Ingóértékesítés
Az adót akkor nem kell megfizetni, ha nem haladja meg a 32 ezer Ft-ot (ez 
továbbra is 200 ezer Ft jövedelemig jelent adómentességet) 
 
background image
Egyéb változások
Osztalékjövedelem
Megsz
ő
nik az EGT államban m
ő
köd
ı
, elismert piacnak min
ı
sül
ı
 t
ı
zsdére 
bevezetett értékpapír osztaléka utáni kedvezményezett, 10 százalékos 
adózás. Az osztalékjövedelem után minden esetben 16 százalékkal kell 
adózni.
Árfolyamnyereség
Illetékmentesen szerzett értékpapír átruházása esetén szerzési értékként 
öröklés esetén a hagyatéki leltárban, vagy a hagyatéki eljárás során 
feltüntetett értéket, ajándékozás esetén az értékpapír szerzésének igazolt 
szerzési értékét, vagy ennek hiányában nullát kell figyelembe venni.
Kamatjövedelem
A kamatjövedelem 2006. szeptember 1-jét követ
ı
 adókötelessé válásához 
kapcsolódó átmeneti rendelkezések módosulnak. Kamatadót kell fizetni a 
nyitott periódusú, 2006. szeptember 1-je el
ı
tt kötött betét-, folyószámla-, 
bankkártya- és takarékbetét-konstrukciók kamatára és a 2006. Szeptember 
1-jét megel
ı
z
ı
en kötött életbiztosítási szerz
ı
déshez kapcsolódó rendkívüli 
befizetés és annak kivonása révén az e befizetés hozamára is. (Korábban 
ezek mentesek voltak.)
 
 
Egyéb változások
TBSZ kisebb pontosítások
A tartós befektetésb
ı
l származó jövedelmet (hozamot) nem a 
törvényben meghatározott konkrét napokon, hanem azokra a 
napokra vonatkozóan kell megállapítani.
Ellen
ı
rzött t
ı
kepiaci ügyletb
ı
l származó jövedelem
Nemcsak a befektetési szolgáltatóval, hanem annak 
közrem
ő
ködésével kötött ügyletek is min
ı
sülhetnek ilyen 
jövedelemnek .
Nyereményb
ı
l származó jövedelem
A nem pénzbeni nyeremény esetén az adó alapja a nyeremény 
piaci értékének 1,19-szerese. Ez a szabály irányadó bárki számára 
azonos feltételekkel meghirdetett vetélked
ı
, verseny nem pénzben 
kapott díjára is. 
Elhunyt magánszemély megillet
ı
 jövedelem
A magánszemély halálát követ
ı
en juttatott olyan bevétellel 
összefüggésben, amely a magánszemélyt az életében még 
megillette (ilyennek min
ı
sül különösen a munkabér), az 
adókötelezettséget úgy kell teljesíteni, mintha a juttatást a 
magánszemély a halálának id
ı
pontjában szerezte volna meg.
 
background image
Egyéni vállalkozók
Ügyvédek, közjegyz
ı
k
Hasonlóan az egyéni vállalkozási tevékenység egyéni cégként történ
ı
 
folytatásának szabályaihoz, a törvény 2011-t
ı
l szabályozza, hogyan kell 
eljárnia az egyéni vállalkozó ügyvédnek, közjegyz
ı
nek, végrehajtónak, ha 
tevékenységét irodában folytatja. Ha az egyéni vállalkozó ügyvédnek, 
közjegyz
ı
nek, végrehajtónak, ha tevékenységét irodában folytatja, akkor 
meg kell szüntetnie egyéni vállalkozói tevékenységét, meg kell állapítania 
adókötelezettségét.
Nem kell megfizetnie a foglalkoztatási kedvezmény, a kisvállalkozási 
kedvezmény és a nyilvántartott adókülönbözet miatt megsz
ő
néskor 
egyébként esedékes adót.
Meg kell fizetnie a fejlesztési tartalék és a kisvállalkozói adókedvezmény 
miatti adót.
Ha az így keletkezett adója a 10 ezer forintot eléri, dönthet úgy, hogy azt 3 
év alatt egyenl
ı
 részletekben megfizeti.
 
Egyéni vállalkozók
Adókulcs
Az egyéni vállalkozó adóalapjának 500 millió forintot meg nem 
haladó része után 10 százalékkal, e fölött 19 százalékkal teljesíti 
adófizetési kötelezettségét. A kedvezményes adókulcs 
alkalmazásának nincsenek feltételei, az elért adómegtakarítást az 
egyéni vállalkozónak nem kell nyilvántartania, és annak 
felhasználása nem kötött.
Kivét kiegészítés
Hatályon kívül kerülnek – már 2010-re vonatkozóan is – az egyéni 
vállalkozó kivét-kiegészítése (a társas vállalkozás tagjának 
személyes közrem
ő
köd
ı
i díj-kiegészítése is) megállapítására és 
adózására vonatkozó személyi jövedelemadó szabályok.
Szüneteltetés
Átalányadózó egyéni vállalkozó tevékenység szüneteltetése alatt 
létesíthet munkaviszonyt
 
background image
Adóel
ı
leg-szabályok
Egyszer
ő
södnek az adóel
ı
leg megállapítási szabályok. 
Az adóztatás egykulcsossá válásával összhangban módosulnak az 
adóel
ı
leg-nyilatkozat szabályai is.
A fizetend
ı
 adóel
ı
leg – függetlenül a juttatott bevétel rendszeres, 
vagy nem rendszeres jellegét
ı
l, illetve attól, hogy az adóel
ı
leget a 
munkáltató, a kifizet
ı
, vagy a magánszemély köteles megállapítani 
és megfizetni – az adóel
ı
leg-alap (családi kedvezményt 
érvényesít
ı
 magánszemély esetében a családi kedvezménnyel 
csökkentett adóel
ı
leg-alap) 16 százaléka.  
Változik az adójóváírás figyelembevétele: az adóel
ı
legnél a 
magánszemély azt nyilatkozatban kéri, továbbá nyilatkozik arról is, 
hogy az adóévben a munkáltatón kívül mástól az összes 
jövedelmébe számító jövedelmet nem szerez, 
valamint ezen utóbbi nyilatkozat hiányában akkor, ha a munkáltató 
által az adóévben juttatott, halmozott kifizetések összege (adott 
kifizetést is figyelembe véve) nem haladja meg a jogosultsági 
határt.
 
Adóbevallás
Az adót adóévenként be kell vallani. Bármely esetben jogosult az 
összevont adóalapja adójának külön törvény szerint meghatározott 
részér
ı
l rendelkez
ı
 nyilatkozatot adni.
Munkáltatói adómegállapítás nyilatkozat alapján, vagy 
Önadózóként:
adónyilatkozat (els
ı
 alkalommal a 2011. évi 
adókötelezettségr
ı
l)
Adóhatóság közrem
ő
ködésével készített egyszer
ő
sített 
bevallás
adóhatóság közrem
ő
ködése nélkül készített bevallás
Munkáltató tájékoztatási kötelezettsége:
egyszer
ő
sített adóbevallás és
adónyilatkozat lehet
ı
ségér
ı
l
 
background image
Adónyilatkozat 11/A. §
1.
1.) Adóbevallás helyett adónyilatkozat akkor 
tehet
ı
, ha:
kizárólag egy munkáltatótól szerzett jövedelmet és a 
levont adó(adóel
ı
leg), valamint a ténylegesen fizetend
ı
 adó 
különbözete kevesebb 1000 forintnál, továbbá 
nem alkalmaz tételes költségelszámolást, 
nem kér adókiutalást, és 
a bevételb
ı
l levonást, a jövedelemb
ı
l kedvezményt, 
adókedvezmény úgy érvényesít, ahogyan azt az adóel
ı
leg 
megállapításához adott nyilatkozatában kérte.
 
Adónyilatkozat 2.
2
.) Adónyilatkozat akkor tehet
ı
, ha:
kizárólag kifizet
ı
t
ı
l szerzet bevételt, amely
kifizetésenként a 100 ezer forintot nem haladta meg, és
abból az adót, adóel
ı
leget a kifizet
ı
 hiánytalanul levonta, 
továbbá
nem alkalmaz tételes költségelszámolást,
nem kér adókiutalást,
a bevételb
ı
l levonást, 
a jövedelemb
ı
l családi kedvezményt nem érvényesít, és
adókedvezményt sem vesz igénybe.
 
background image
Adónyilatkozat 3.
3.) Adónyilatkozat akkor tehet
ı
, ha:
egyrészt munkáltatóktól szerzett jövedelmet és a
levont adó(adóel
ı
leg), valamint a ténylegesen fizetend
ı
 adó 
különbözet kevesebb 1000 forintnál, másrészt
kifizet
ı
t
ı
l szerzett – kifizetésenként 100 ezer forintot meg 
nem haladó – bevételt, és abból az adót, adóel
ı
leget a 
kifizet
ı
 levonta, továbbá
nem alkalmaz tételes költségelszámolást,
nem kér adókiutalást,
a bevételb
ı
l levonást, a jövedelemb
ı
l családi kedvezményt, 
adókedvezményt csak egy munkáltatónál és úgy érvényesít, 
ahogyan azt az adóel
ı
leg megállapításakor tett 
nyilatkozatában kérte, összes jövedelme nem haladja meg az 
adójóváírás jogosultsági határát, ill. adójóváírást nem 
érvényesített, nem érvényesít.
Az 1000 Ft adókülönbözetet megfizetni nem kell, az adóhatóság nem utalja ki.
 
 
 
 
 
APEH Dél-dunántúli Regionális Fıigazgatóság 
Pécs 
Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek